Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Europe USA trade war and American tariffs as two opposing cargo freight containers in European Union economic conflict as a dispute over import and exports as a 3D illustration.
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Óriási pénzügyi bajban van Amerika

Donald Trump üzletemberi múltja rendre visszaköszön elnöki rendeleteiben: kemény tárgyalási pozíciókkal nyit, hogy engedményeket csikarjon ki partnereitől. Elemzők szerint a háttérben egy másik ok húzódik meg: siralmas az amerikai államháztartás helyzete.

Egekben a költségvetési deficit: az 1970-es évek vége óta (kivéte a 2008-2009-es pénzügyi válságot és a pandémia időszakát) nem volt ilyen magas. Az államadósság lassan a következő évtizedek gazdasági teljesítményének kétszeresére emelkedik.

Ilyen állapotban vette át Donald Trump az Egyesült Államok vezetését – írja elemzésében a Telegraph című lap.

Az új elnöknek közben figyelnie kell kampányígéretére, hogy masszív adócsökkentést hajt végre. Közgazdászok szerint ennek az összegében már annyi a nulla, hogy nehéz felfogni: 10 év alatt 10 ezer milliárd dollár lesz a költsége.

Kell a pénz az adókedvezményekre

Szakértők szerint így Trump vámjai valójában nem valamiféle geopolitikai pózolásból fakadnak, hanem az adócsökkentő program finanszírozását szolgálják. (Beiktatási beszédében ez nyíltan ki is mondta: „ahelyett, hogy saját polgárainkat adóztatnánk, megvámoljuk a külföldi országokat és gazdagabbá tesszük a polgárainkat”).

A Telegraph forrásai szerint mindez azt jelenti, hogy hozzá kell szokni a washingtoni vámpolitikához.

„Úgy tekint rájuk, mint bevételi forrásra és a csapata arra használja fel őket, hogy igazolják az adócsökkentéseket” – mondta Michael Martins volt amerikai követségi diplomata, az Overton Advisory tanácsadó cég alapítója. Erre sem a Martinshoz hasonló elemzők jöttek rá, mert ezt is kimondták az elnöki csapatban:

„A vámok nagyon fontos részét képezik az adócsökkentésről szóló beszélgetéseknek”

– idézte a brit lap Peter Navarrót, az elnök kereskedelmi tanácsadóját.

Mindez, Martins szerint azt jelenti: fel kell készülni, hogy Donald Trump további vámokat vet ki és növeli a már létezők mértékét.

Masszív költségvetési hiány

A 2025-ös pénzügyi évre 1.9 ezer milliárd dolláros amerikai szövetségi deficit a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) prognózisa, ami a GDP 6,2 százalékának felel meg. Az arány már közelít az elmúlt 50 év átlagának kétszereséhez. Tíz év múlva a költségvetési hiány már 2,7 ezer milliárd, az akkorra várt GDP-szint 6,1 százaléka lesz.

Ezért mondják azt az elemzők, hogy siralmas az Egyesült Államok pénzügyi helyzete. A magas hiány azt is jelenti, hogy folytatódik az eladósodás és a Kormányzati Elszámoltatási hivatal (GAO) szerint az kezd fenntarthatatlanná válni.

A hivatal becslése szerint 2027-re az amerikai államadósság rekordmagasságra, a GDP 106 százalékra ugrik, 2047-re pedig eléri a 200 százalékot.

És ezek a számok még arra épülnek, hogy Donald Trump 2017-es adókedvezményei az idén lejárnak. Ő azonban meg akarja hosszabbítani azokat, ami a következő évtizedben 5,5 ezer milliárd dollárnyi adósságfelvételre kényszeríti az államkasszát.

Adócsökkentés, rendületlenül

James Knightley, az ING bank nemzetközi közgazdásza szerint „ez csak a kiinduló pont lesz. Az 5,5 ezer milliárdból senki sem profitál, mert csak arra lesz jó, hogy a jelenlegi szinten tartsa az adósávokat”.

Donald Trump azonban további csökkentésekre készül. Például meg akarja szüntetni a túlórát terhelő adót, ami 2 ezer milliárd dollárba kerülhet 10 év alatt.

Az elnök emellett meg akarja szüntetni a szociális segélyek és a borravaló adóját és 21 százalékról 15 százalékra akarja leszállítani a nyereségadót. És ez mind pénzbe kerül. Kommentátorok szerint azonban nem minden mehet könnyen neki, a Kongresszus például megmakacsolhatja magát a borravaló kérdésében.

Martins szerint Trump úgy kezeli majd, hogy „márkaneve a volt üzletemberből lett politikus és ő így az agresszív első lépés” taktika híve.

Privilegizált helyzetben Amerika, de nem tarthat örökké

Kérdés, hogy mi reagálnak a piacok, az amerikai állampapírok hozamai. Ezek egyelőre nem emelkednek olyan mértékben, hogy a növekvő államadósság azonnali pénzügyi válságot okozzon, de ki tudja, meddig bírja a rendszer.

„Az Egyesült Államok kivételezett helyzetben van. Képes nagyon nagy költségvetési hiányokat finanszírozni, alacsony kamatláb és egy erős valuta mellett. Viszont nem tudjuk, mikor ér mindez véget... azt azonban tudjuk, hogy a tűzzel játszunk, mert ez nem tarthat a végtelenségig”

– mondta Robin Brooks, a tekintélyes kutatóműhely, a Brookings Intézet munkatársa.

Trump számára opció még a közkiadásokkal való takarékosság. Ez a DOGE, a Kormányhatékonyság Hivatala felállításának hátterében. Elon Musk milliárdossal az élén a DOGE feladata, hogy masszív takarékossági lépésekkel szabadítson fel pénzt, de még így sem fog megfelelő mennyiségű pénzt összespórolni.

Az amerikai állami kiadások kétharmadát (benne a társadalombiztosítási, kereset-kiegészítési és egészségügyi szociális járulékokat) törvény védi,

így Musk a fennmaradó egyharmadot célozhatja csak meg. Ennek a harmadnak a kétharmada azonban katonai kiadás, így megtakarításokat a harmad harmadában találhat a milliárdos vállalkozó.

(Aki januárban elismerte: reálisan 1 ezer milliárd dollárt spórolhat meg).

Bejön-e elég pénz a vámokból?

Ilyen helyzetben elég pénzt tud-e összeszedni Trump a vámokkal? A rövid válasz: nem, de az elnököt motiválhatja a múlt: a 20. század elején az amerikai állami bevételek körülbelül felét a vámok tették ki (napjainkban viszont már csak 2 százalékát adják).

A számítás az, hogy az összes import 10 százalékos vámja és a kínai termékeket sújtó 60 százalékos vám évi 225 milliárd dollár bevételt produkálhat.

Ez azonban – a szakértők szerint – nem veszi figyelembe az úgynevezett Laffer-görbét.

Azaz: ahogy vámot emelnek, az érintett áruk forgalma csökken és így nem folyik be a tervezett pénz.

A közgazdászok arra is figyelmeztetnek: a vámok árát az alacsonyabb jövedelmű amerikaiak érezhetik meg, aki pénzük nagyobb hányadát költik fizikai termékekre és energiára.

Ha túl agresszívek a vámok, az visszavethet eme réteg költekezési potenciálját, ami gyengébb gazdasági növekedést idézhet elő.

Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Donald Trump amerikai elnök szerint „terv szerint halad” az Irán elleni légi hadjárat, és mint fogalmazott, Irán új vezetése „tárgyalni akar, amit el is fogadtam, beszélek velük”. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, az Iráni elleni csapások a következő napokban erősödni fognak, és most teljesül, „amit 40 éve remélünk, hogy megsemmisítő csapást mérünk a terrorista iráni rezsimre”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×