INFORÁDIÓ
2021. május 18. kedd
Alexandra, Erik

horváth péter

nemzeti pedagóguskar

koronavírus

iskola

érettségi

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.

Horváth Péter: különleges helyzet van, ez különleges megoldásokat igényel

Infostart

„Örülök, hogy a szakma véleményét is figyelembe vette a kormány” – mondta a fokozatos iskolai nyitásról a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Horváth Péter beszélt a pedagógusok oltási hajlandóságáról, az eltörölt szóbeli érettségiről és arról is, miért nem jó hosszú távon a digitális oktatás.

A kormány döntése értelmében április 19-én kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, a felsőbb évesek és a középiskolások azonban csak május 10-én térhetnek vissza a tantermi oktatáshoz. Az elmúlt időszakban több pedagógus-érdekképviselet, így a Nemzeti Pedagóguskar is jelezte fenntartásait a teljes iskolai nyitással kapcsolatban, és a tanárok többsége is úgy nyilatkozott, a járványhelyzet miatt még nem szeretne visszatérni a jelenléti oktatásba.

„Örülök, hogy a szakma véleményét is figyelembe vette a kormány. Mi azt mondtuk, ha eljön az idő, akkor a nyitás fokozatos legyen, első körben a legkisebbek térjenek vissza” – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A szervezet az általános iskola első négy évfolyamát javasolta, mert ebben a korban nehezen értelmezhető a digitális oktatás, olyan készségeket kell kialakítani, amelyek a későbbi tanulmányokban fontosak lesznek.

Horváth Péter szerint az is fontos szempont, hogy a kisebb gyerekkel a szülőknek otthon kell maradniuk, és ezt egyre többen nehezen oldják meg, nem véletlen, hogy egyre többen kérnek felügyeletet az óvodákban és az iskolákban. Szintén érv még a legkisebbek visszatérése mellett, hogy a többségük még az iskola közelében lakik, náluk a mozgás, az utazás talán könnyebben megoldható. Emellett ezekben az osztályokban kevesebb a csoportbontás, az osztály együtt van az iskolában, és keveset találkozik más diákokkal.

„A döntést támogatni tudjuk. A pedagógusok döntő többségének nem kell megosztani magát, kevesen tanítanak alsóban és felsőben is.

A vegyes típusú tanítás nagyon komoly igénybevételt és szervezési nehézséget jelent”

– jelentette ki a pedagóguskar vezetője, aki egyben a győri Révay gimnázium igazgatója is.

Ami épp a kicsiknél jelent gondot, hogy náluk a távolságtartás nem könnyű, a kisgyerekek szeretik a felnőttek közelségét, nem könnyű a helyzet ezekben az esetekben, de a pedagógusok jól tudják kezelni ezt a helyzetet, meg kell értetni a gyerekekkel, hogy ezt most nem lehet – magyarázta.

Horváth Péter üdvözölte azt a kormányzati döntést is, hogy az intézményvezetők engedélyezhetnek hétfőtől távolmaradást, de akik nem mennek iskolába, digitális oktatásban sem részesülnek. Nem várható el egy pedagógustól, hogy egyszerre tartson jelenléti és online órákat is, így viszont akik otthon maradnak, nem kapják meg azt a fejlesztést, mint akik iskolába járnak.

„Különleges helyzet van, ez különleges megoldásokat igényel. El kell fogadni, ha a szülők nem engedik iskolába a gyermekeket, mert súlyosabb következményektől tartanak”

– mondta, és jelezte, már korábban felhívta a figyelmet, hogy senkinek sem érdeke a konfliktusok gerjesztése. Nagyon sok iskola módosította a házirendjét már szeptemberben a hiányzások igazolásával kapcsolatban.

Pedagógusok oltása

„Az adatok azt mutatják, hogy tisztában vannak a pedagógusok felelősségükkel. Ha vissza akarunk térni a jelentléti oktatásba, akkor óhatatlan, hogy oltást kapjunk. Ezzel a gyerekek számára is biztonságosabb környezett tudunk biztosítani” – mondta a pedagóguskar elnöke. Mint fogalmazott, a pedagógusok 52-54 százaléka eleve regisztrált az oltásra, a pótregisztrációban pedig ez a szám 75 százalékra emelkedett. Arról nem készült felmérés, hogy a maradék 25 százalék miért nem kérte a vakcinát.

A digitális oktatásban töltött idő után Horváth Péter szerint nagyon fontos, hogy alaposan feltérképezzék, mit tudnak a diákok, mennyire volt hatékony a digitális tanrend, mert akik lemaradnak, azok kudarcot szenvednek, és szerinte ez óhatatlanul lemorzsolódáshoz vezethet. Egy felmérés szerint a diákok attól tartanak, hogy a nyitás után nagyon sok számonkérés lesz, és minden tanár próbálja majd bepótolni, amit nem sikerült az év folyamán. A pedagóguskar elnöke viszont azt javasolja a kollégáinak, hogy koncentráljanak most a legfontosabb dolgokra, amelyek nélkül nehezebb lesz a továbbhaladás.

Érettségi és a változások

Sokáig úgy volt, hogy az érettségit hagyományos rendben tartják meg, de a kormányzat végül úgy döntött, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is csak írásbeli vizsgák lesznek. Horváth Péter szerint így nem lesz teljes az érettségi, és hátrányt is jelent, mert általában a szóbelivel tudnak javítani a diákok. Ugyanakkor az írásbelire könnyebb a felkészítés, a szóbeli felkészüléshez, a tételek kifejtéséhez több tanári segítség szükséges, ehhez kell a közös összefoglalás.

„A középszintű szóbeli eltörlése logikus, ha rosszabbodik a vírushelyzet, akkor lehet csúsztatni az írásbeli időpontját, bár reméljük, erre nem lesz szükség.

Az emelt szintű szóbelivel kapcsolatban azonban árnyaltabb megoldást találtam volna jónak. Ez az időbe belefért volna, és kevesebb diákot érintett volna”

– vélekedett Horváth Péter, és emlékeztetett, emelt szinten gyengébb eredményt hozott az írásbeli érettségi tavaly, informatikából például 16 százalékkal, de kémiából is jelentős visszaesés volt.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felkészülés nemcsak a digitális tanrend miatt nehezebb mindenkinek. Nincsenek meg a mindennapi apró örömök, amelyek az iskolába járás mellett hozzásegítenék a diákokat a kikapcsolódáshoz. „Lelkileg is sokkal nehezebb helyzet, és a tanulásban is. Amikor be tudtak jönni egy-két órára az iskolába, látszik, mennyire örülnek egymásnak, a tanároknak, az ismerős környezetnek. Sok iskolai élményről lemaradnak, a szalagavatóról, az osztálykirándulásról, a szerenádról, az utolsó órákról. Ez mind hiányzik az életükből” – tette hozzá.

Az idén a felvételiről is csak az írásbeli alapján döntenek, a tavalyi tapasztalat az, hogy a pontszámok csökkentek a szóbeli hiánya miatt, de a pedagóguskar elnöke úgy látja, egyenlők az esélyek a mostani évfolyamon, a korábbi évek vizsgázói más körülmények között végeztek, de az ő számuk csekélyebb.

A pedagóguskar azt is javasolta, hogy az érettségihez megkövetelt 50 óra közösségi munkát a járványhelyzet miatt töröljék el, de a jogszabály nem változott. „Remélem, emiatt senki sem esik el az érettségi lehetőségétől. Az iskolák mindenesetre próbáltak rugalmasok lenni” – mondta.

Az érettségit most is következmények nélkül el lehet halasztani, de Horváth Péter nem számít arra, hogy nagy számban nem mennek el érettségizni a diákok. A szakképzésben élhetnek többen élnek majd ezzel a lehetőséggel, illetve az előrehozott érettségiknél történhet meg nagyobb számban.

„Remélem, hogy betegség miatt nagyon kevesen maradnak le az érettségiről”

– fogalmazott.

A több lépcsőben tavaly március óta alkalmazott digitális tanrendről Horváth Péter úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon nem tudja helyettesíteni a jelenlétit, elsősorban az iskola szerepe miatt.

„Az iskola nem tudásgyár, ennél sokkal bonyolultabb és szebb. Az iskola abban segít, hogy megtalálják a diákok önmagukat, mik a határaik, mivel foglalkoznak szívesen. Ehhez fontosak az emberi kapcsolataik, és ezt a digitális oktatás nem tudja visszaadni. Rövidebb időszakokban a digitális oktatás sok mindent ki tud váltani, bizonyos tantárgyaknál belefér több szabadság, önálló kutató, kreatív tevékenység, ehhez lehet használni. Harmadrészt a pedagógusok digitális eszközökhöz való viszonya megváltozott, otthonosan használják ezeket. Ezt az iskolán belül is fel lehet használni” – mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018