Nagyon sok olyan termék- és árujelző van, ami egyértelműen azonosít egy palack bort - mondta az InfoRádiónak Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Szavai szerint a nemzetközi kereskedelem minden területén jellemző a hamisítás: a leginkább a gyógyszer-, a kozmetikai- és a ruhaipar érintett, de a negyedik helyen álló élelmiszeripart is jelentősen sújtja, főleg a borágazat termékeihez köthető trükközés. "Ezt egyrészt a gazdasági érdekek mozgatják, másrészt a fogyasztás által generált" - tette hozzá az elnök. Szavai szerint Európában minden ötödik bor hamis.

Évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió borágazatának, és ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki.

Az elnök szerint főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon - például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán - keresztül.

Az uniós hatóságok rendszeres akciókkal igyekeznek felhívni a figyelmet a hamis borokra. "Ezek részben arra koncentrálnak, hogy tudatosítsák, mi is számít valós terméknek, melyek azok az eredetmegjelölési jelek, földrajzi jelzők egy borcímkén, vagy az a név, ami valamilyen szempontból egyértelműen azonosítja az adott terméket" - közölte az elnök.

Pomázi Gyula szerint a hamisítással szemben segítség lehet, ha hazai bort választunk, főleg akkor, ha ellenőrzött bort választunk. "Sokszor fordult elő az ellenőrzések során, hogy olyan szőlőfajtákat jelöltek meg, amelyek nem is léteznek. Ezért érdemes olyan kiskereskedelmi egységnél vásárolni, amelyet már jól ismerünk, és elég biztosak lehetünk abban, hogy az ott forgalmazott termék nem hamis" - hívta fel a figyelmet az elnök. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy az adott termékhez kapcsolódóan melyek azok a termékjelzők, amelyek egyértelműen azonosítják, hogy az a termék, áru van benne, amit szeretnénk elfogyasztani.

A magyar borászok tudatossága is kezd megjelenni - hangsúlyozta az elnök. Ez részben a védjegyoltalom kérésében, másrészt az eredetmegjelölés alkalmazásánál jelentkezik.

"A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához évi 150-180 bejelentés érkezik a borászatokból különböző védjegyoltalmakhoz kötődően

- egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra vonatkozik -, és ez 2018. óta intenzíven növekszik" - tette hozzá Pomázi Gyula. Magyarországon jelenleg 32 eredetmegjelölésre és hat földrajzi árujelző igénylésére van lehetőség.

Az SZTNH tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is - mondta. Beszámolt arról is, hogy a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azon, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét.