INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 27. vasárnap
Adalbert

eu-csúcs

ellenzék

reakció

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke könyökük érintésével üdvözlik egymást az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztató után 2020. július 21-én. A tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Ellenzéki össztűz az uniós megállapodásra

Infostart

A kormányoldallal ellentétben nem sikerként értékelik az ellenzéki pártok az uniós költségvetésről és a helyreállítási csomagról kötött megállapodást, úgy látják, hogy a miniszterelnöknek nem sikerült elérnie azt, amire parlamenti felhatalmazást is kapott.

Kedd hajnalra megszületett a megállapodás az uniós keretköltségvetésről és a helyreállítási csomagról Brüsszelben. A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak.

A brüsszeli megállapodást vereségként értékelik a hazai ellenzéki pártok.

DK: az "európai egyesült államok" felé tett hatalmas lépés

Orbán Viktor miniszterelnök saját országára mért vereséget a most véget ért EU-csúcson azzal a politikájával, amelynek eredményeként lassan nemkívánatos személlyé válik Brüsszelben – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője. Az ellenzéki politikus történelmi sikerként, az "európai egyesült államok" felé tett hatalmas lépésként értékelte az ötnapos csúcstalálkozón született kompromisszumot, amely miatt azonban – szerinte – a magyaroknak nincs túl sok oka az örömre.

"Orbán ismét hatalmas vereséget szenvedett" – mondta, majd hangsúlyozta, Magyarország a teljes európai költségvetés arányában még soha nem kapott ilyen kevés pénzt az uniótól. A miniszterelnök gyenge érdekérvényesítő képessége miatt Magyarország "egyetlen fitying" plusz támogatáshoz sem jutott, miközben számos ország, köztük Lengyelország, Bulgária, Ciprus és Málta is sokkal több forrást kap majd.

Dobrev Klára szerint a kormányfő abból a szempontból is kudarcot vallott, hogy a magyar parlament által szabott feltételeket sem tudta teljesíteni. Példaként említette, hogy a tanács a jövőben tizenöt tagország szavazatával megvonhatja az uniós támogatásokat, ha valahol nem teljesülnek a jogállamisági követelmények.

Momentum: a jogállamiságot viszont nem az unió fogja a Fideszre kényszeríteni

Az EU-csúcson bebizonyosodott, hogy a jogállamiság az EU alapértéke, és hogy egy erős Európában szükség van jogállamisági feltételrendszerre. A jogállamiságot viszont nem az Európai Unió fogja a Fideszre kényszeríteni, a mi feladatunk azt megteremteni, küzdeni a magyar demokráciáért – írta a döntés után a Momentum a Facebook-oldalán.

Mint írják, nekik kell megvédeniük az uniós pénzeket, hogy a támogatások ne a fideszes oligarchákat gazdagítsák, hanem azok kapják, akiknek valóban szüksége lenne rá. Ezért szükségesnek tartják, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, az önkormányzatok, civil szervezetek és helyi vállalkozók közvetlenül jussanak EU-s forrásokhoz, és az EU-s pénzeket ne a demokrácia leépítésére, hanem annak építésére fordítsák.

MSZP: jelentős pénzeket vesztett Magyarország

Jelentős pénzeket veszített Orbán Viktor miniszterelnök miatt Magyarország a többi között az Európai Unió következő költségvetéséről szóló brüsszeli tárgyalásokon – értékelt Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti képviselője azt mondta: Orbán Viktor 4-0-ás vereséget szenvedett, Magyarország a továbbjutáshoz elégséges döntetlent ért el.

Véleménye szerint a magyar kormányfő az Országgyűlés múlt heti határozatában foglalt négy pont egyikét sem tudta teljesíteni, mint mondta, Magyarország szerencséjére, hiszen olyan megállapodás született, amely a tagállamokat az uniós szabályok betartására és arra kötelezi, hogy a forrásokat a jogállami követelményeknek megfelelően költsék el. Ujhelyi István szerint Orbán Viktor "blokkoló kisebbséget" sem tud létrehozni az ilyen döntések megakadályozására.

Az EP-képviselő úgy összegzett: Magyarország Orbán Viktor politikájának köszönhetően veszített sok milliárd eurót, a miniszterelnöknek jelentősen rosszabb megállapodást sikerült kötnie, mint az előző költségvetési ciklusban, és nagyságrendekkel kevesebb forrást alkudott ki, mint az utolsó szocialista kormányok.

Jobbik: a leghátrányosabb változás a kohéziós alapok jelentős csökkenése

A párt közleménye szerint az uniós források fő kedvezményezettjei a NER-oligarchák és a multik maradnak. A kompromisszumos döntés a hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási csomagról elsődlegesen azt célozta, hogy a déli államok megsegítése révén az euró stabilitásának biztosítsa.

'A hétéves költségvetésben számunkra a leghátrányosabb változás a kohéziós alapok jelentős csökkenése, valamint a helyreállítási csomagban a vidékfejlesztési összeg megfelezése. Bevezetik az ún. kondicionalitás általános rendszerét, összefüggésben a jogállamiság tiszteletben tartásával, a költségvetés védelmére is hivatkozva. Ez tehát a magyar és a lengyel ellenállás dacára megjelenik az elfogadott szövegben, ugyanakkor az eljárási mechanizmust az Európai Bizottság eredeti szigorú javaslatához képest fellazították" – áll a közleményben.

LMP: a pénz jönni fog, ráadásul a kifizetését nem kötötték jogállami feltételekhez

Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője úgy látja, most az összes EU-tagállam kormányánál általános a sikerpropaganda. Szerinte az ellenzéki reakciók, amelyek vereséget vizionálnak, nem helyesek. Úgy véli, a jogállamisággal kapcsolatos nyilvánosságra hozott rész obskurus, feltételes és áttételes.

"Nem helyes azt mondani, hogy az unió elzárta a pénzcsapokat, mert a pénz jönni fog, ráadásul a kifizetését nem kötötte jogállami feltételekhez" – írta a Facebook-oldalán. Ungár Péter szerint sokkal inkább azt kéne elmondania az ellenzéknek, hogy másképpen használná fel.

"Az egész döntés, ami született sajnos nem történelmi. Az EU jobboldali vezetése pénzzel próbálja betömni a gazdasági status quo repedéseit, ez nem fog segíteni fenntarthatóvá tenni az európai gazdaságot. Az EU gazdasági szerkezete növeli a különbségeket a centrumországok és a periféria között és ezzel a megállapodással ez nem fog változni" – véli a képviselő.

Mi Hazánk: kettős mérce a jogállamiság kapcsán

Az EU-n kívüli életre kell felkészíteni Magyarországot a Mi Hazánk szerint egy patrióta nemzetgazdaság megteremtésével és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésével. A magyar jövő alappillérei a rend, a turizmus és a mezőgazdaság kell hogy legyenek.

A Mi Hazánk emlékeztetett: 2017-ben Günther Oettinger német EU-biztos egy interjúban kifejtette, hogy azért kell a kelet-közép-európai országoknak, így Magyarországnak is támogatást juttatni, mert annak nagy része valójában a német gazdaságba csorog vissza.

A jogállamiság kapcsán az EU számos alkalommal bizonyította, hogy kettős mércét alkalmaz, hiszen a magyar Himnuszt korábban betiltó Szlovákiával vagy a kisebbségi, nyelvhasználati jogokat folyamatosan korlátozó Romániával szemben nem lépnek fel.

Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018