A lehető legjobb megállapodást sikerült elérnie Olaszországnak a brüsszeli európai uniós csúcson - mondta Giuseppe Conte miniszterelnök, amikor az eredményekről Sergio Mattarella államfőt tájékoztatta Rómában.

Olaszország méltóságát és az európai uniós intézmények függetlenségét is tiszteletben tartja a megállapodás - közölte Giuseppe Conte.

Az olasz kormány erős, és ez a megállapodás az olasz kormány cselekvését erősíti.

A megszerzett 209 milliárd euróval lehetőség van újraindítani Olaszországot, de ehhez nagyobb sebességre kell kapcsolni - jelentette ki.

"Büszke vagyok az eredményre, büszke arra, hogy olasz vagyok" - mondta Giuseppe Conte. Hozzátette, a kapott összeg miatt Róma nem kíván élni az európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaival. Elemzők megjegyezték, hogy az olasz kormány pont annyival, 36 milliárd euróval szerzett többet, mint amennyit az ESM-forrásokkal kapott volna.

Olaszország a helyreállítási csomagból 82 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 127 milliárdot pedig kölcsönként kap. Sergio Mattarella államfő közölte, a tanácskozás eredménye az Európai Uniót erősíti, Olaszországnak most reformprogramot kell indítania.

Luigi Di Maio külügyminiszter, a kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa köszönetet mondott az országot "talpra állító" Giuseppe Conténak. A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Nicola Zingaretti szerint a kormányfő "nagy küzdelmet vívott".

A jobbközép Hajrá Olaszország szenátusi frakcióvezetője, Anna Maria Bernini történelmi megállapodásról beszélt, hangsúlyozva, hogy most Olaszországon a sor, komoly és gyors reformokat kell indítania.

A jobboldali Ligát és az ellenzéki koalíciót vezető

Matteo Salvini szerint Olaszország "akkora átverést kapott mint egy ház".

Megjegyezte, Olaszország sorsa nem a kormány, hanem az Európai Bizottság kezébe került.

A pénzt Róma egy év múlva kapja meg, és a Brüsszel által várt reformok az olaszok "izzadságát és vérét" követelik majd - mondta Salvini.

Prágában is örülnek

Csehország összesen 35,7 milliárd eurót kap a következő hétéves időszakban (2021-2027) a válságkezelő alappal megemelt uniós költségvetésből. További 15,4 milliárd eurót pedig kedvező feltételek mellett hitelként vehet fel - közölte Andrej Babis cseh kormányfő.

Andrej Babis szerint a korábbi időszaktól eltérően a jövőben rugalmasabb lesz az egyes uniós alapok közötti pénzátvitel, amit cseh szempontból "kulcsfontosságúnak" minősített.

"Az Európai Unió csúcstalálkozójának eredménye Csehország számára jó, örülök ennek" - jelentette ki újságírók előtt Babis.

Kifejtette: az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a következő hét esztendőben Csehország mintegy 4 milliárd euróval kap többet. A költségvetésből 27 milliárd eurót, a támogatási alapokból pedig 8,7 milliárd eurót.

Csehország számára rendkívül fontosnak mondta kormányfő annak a lehetőségnek az elérését, hogy a strukturális alapokból származó pénz 25 százalékát saját szükségletek szerinti átcsoportosíthatják.

A cseh kormány rövidesen az Európai Bizottság elé terjeszti azokat a reformterveit, amelyeknek jóváhagyása feltétele a támogatások lehívásának a következő három évben.

"Szerkezetátalakításra van szükség gazdaságunkban, elsősorban a beruházásokra és az egészségügyre kívánunk összpontosítani, minimálisan fel kell gyorsítanunk a digitalizációt is"

- hangsúlyozta Andrej Babis.

A balti országoknak is több jut

Észtország, Lettország és Litvánia vezetői kedvezően nyilatkoztak a 2021 és 2027 közötti időszakra elfogadott európai uniós keretköltségvetésről kedden, miután mindhárom balti ország több pénzt kap Brüsszeltől, mint az elmúlt hét évben.

Észtország 2,7 milliárd euróval (csaknem 948 milliárd forinttal), Lettország 2,3 milliárd euróval (807 milliárd forinttal), Litvánia pedig 1,7 milliárd euróval (597 milliárd forinttal) kap többet az Európai Uniótól, mint a 2014-2020 közötti időszakban.

Jüri Ratas észt miniszterelnök azt mondta: a tárgyalással elért eredmények kedvezőbbek a várakozásainál.

Az új összeggel Észtország bátran belevághat nagyratörő gazdasági stratégiája megvalósításába - tette hozzá.

Krisjanis Karins lett kormányfő és Gitanas Nauseda litván államfő is elégedettségének adott hangot. Litvánia 490 millió eurót (csaknem 172 milliárd forintot) kapott az ignalinai atomerőmű végleges leállítására.

A balti országoknak egy közös vasútprojektre is sikerült több pénzt szerezniük: a gazdaságilag és politikailag is jelentős Rail Baltica költségvetése 1,6 milliárd euróval (mintegy 562 milliárd forinttal) emelkedik.

"Valóra válik Észtország, Lettország és Litvánia álma a gyors és környezetbarát vasúti összeköttetésről Európa felé" - mondta Ratas.

Az uniós tagállamok vezetői négynapos tanácskozást követően fogadták el kedden a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.