Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) két sarkalatos területen is változásokat sürget, amelynek részletszabályain még jelenleg is dolgoznak. Az egyik, hogy a repülőgépek fedélzetén egyfelől mindenki számára, így az utaskísérők és az utasok számára egyaránt
kötelező legyen a maszkviselés és kerüljék el a szoros kontaktusokat. A másik, hogy tegyék lehetővé a biztonságos közlekedést a repülőtereken,
amelyek Európa-szerte jellemzően zsúfoltak – fogalmazott az InfoRádiónak Varga G. Gábor, aki szerint utóbbi meglehetősen nagy kihívás lesz. Az irányelv szerint ugyanis a hozzátartozók nem léphetnének be a terminálépületekbe, az utasoknak pedig egy előzetes kérdőívet is ki kell tölteniük felszállás előtt. Automatizálnák a bőröndfeladást is, és mobiltelefonnal, online formában történne a check-in, hogy
minél kevesebb legyen a személyes érintkezés.
Emellett – tette hozzá a repülési szakújságíró – a repülőtereknek a terminálon belül vizsgálniuk kellene az emberek testhőmérsékletét, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a maszkviselési, valamint távolságtartási szabályok be legyenek tartva.
A szakember egyetértett, a szigorításokat sokan egyfajta vegzatúrának vehetik majd, és többeket eltántoríthatnak az utazástól, azonban mint kiemelte: a hatóságok feladata a légi közlekedés biztonságának a szavatolása. És miután a bizonytalanságok miatt jelenleg a későbbi időpontokra nem lehetséges a jegyfoglalás, ami miatt a légitársaságok pénzügyi rendszerében a bevételi oldal teljesen megborult, mindenki elemi érdeke, hogy első körben valahogyan elkezdjen működi a szektor, és majd ezt követheti egy „finomhangolás” – tette hozzá az Egek Ura blog szerkesztője.
Úgy vélte, számos esetben az utasok „lelkének szóló” intézkedésről van szó. Hiszen, mint megjegyezte: egy repülőgépen teljesen biztonságban van az utas,
miután 3 percenként kicserélődik a levegő, és igaz ugyan, hogy közel ülnek egymáshoz az emberek, akár órákon át, ez mégis egyfajta garanciát jelent.
A repülőterek viszont más kérdés – folytatta a repülési szakújságíró – ugyanis ott nagyon „sokféle” ember fordul elő, adott esetben nem is mindig lehet garantálni a távolságtartás szabályait. De az bizonyos, hogy a boltokban már megszokott várakozási–távolságtartási pontokat a beszállító kapuknál is jelezni fogják másfél méteres távolságra egymástól, ahogyan a mosdók minél gyakoribb fertőtlenítése is elvárás lesz.
Varga G. Gábor megjegyezte: ha valaki utazik, akkor nemcsak a légi közlekedés során van kitéve a fertőzés veszélyének, hanem akkor is, ha étterembe megy, ha szállodai szolgáltatásokat vesz igénybe, vagy amikor autót bérel. Meglátása szerint a várható intézkedéseknek fő motiválóereje
az esetleges beteg embereket kiszűrése,
vagy ha ezt nem sikerül, akkor a fertőzőképességük minimalizálása – hiszen például a maszkviseléssel is a többi embert védjük, nem magunkat.
