Horváth József elmondta, egy ukrán tűzszünet létrehozása mellett más fontos világpolitikai kérdésekkel, a Közel-Kelettel, Iránnal, a húszik helyzetével, illetve délkelet-ázsiai térség problémájával is foglalkozik a két nagyhatalom.

Az Egyesült Államok és Oroszország, előbb-utóbb kiegészülve Kínával, az új világrend felosztásáról, hatalmi, gazdasági, politikai, katonai szerepek leosztásáról is tárgyalnak ezeken a megbeszéléseken, és ezt akarják sürgetni vagy felgyorsítani annak érdekében, hogy az orosz-ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson - vélekedett az elemző.

Kifejtette, pillanatnyilag az ukrán vezetés igyekszik

"két hangszeren egyszerre játszani",

egyrészt tisztában vannak azzal, hogy az amerikaiak és az oroszok által megkötendő egyezségek nagyon komoly súlyúak és befolyásolják személyes érdekeiket és az országuk jövőjét.

Ugyanakkor próbálkoznak azzal - folytatta - , hogy a nyugat-európai "elszántak szövetségének" alternatíváját nyitva hagyni, és amennyiben Nyugat-Európa hajlandó és képes az ukránokat megfizetni és fegyverrel ellátni, akkor egy idő után túllépnének az amerikai-orosz megállapodáson, majd Európát felhasználva tovább folytatni a küzdelmet.

A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.

Franciák szerepe

Franciaország esetében van egy plusz motiváció is az oroszokkal szemben, hiszen az elmúlt években a volt francia gyarmatokról, Száhel-övezetből épp az orosz Wagner-csoport szorította ki a francia idegenlégiót - mutatott rá a szakértő, hozzátéve, a franciák számára ez egy nagyon jelentős anyagi és presztízsveszteség volt, amit most az ukrán helyzettel igyekeznek kiegyenlíteni.

A műsorban szó volt a francia lakosságnak egy esetleges világháborúra történő felkészítéséről is. Horváth József kifejtette, ennek alapvetően pillanatnyilag belpolitikai okai vannak, mert a katonai elemzők véleményei nem támasztják alá azt, hogy valós veszély lenne egy Európa elleni totális orosz háború, mivel az ukrán hadihelyzet nagyon komoly kihívás elé állítja az orosz hadsereget.

Európai haderő

Az egyes uniós tagállamok haderőfejlesztéséről, a haderő sorozott állománnyal történő felduzzasztásáról szólva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője elmondta, Európában egyedül Lengyelország kezdett el felépíteni komoly hadsereget, a jelenlegi 200 ezres állományt 500 ezer főre szeretnék növelni, illetve célként öt százalék körüli GDP- arányos katonai költségvetést tűztek ki.

A németek is 200 ezer fős hadsereggel számolnak, de ezt a létszámot sem tudják feltölteni, mert nincs megfelelő utánpótlás, ezért ötletként az is felmerült a német vezetésben, hogy Közép-Európából alkalmaznának szerződéses katonákat - tette hozzá Horváth József.