Ismertették elképzeléseiket kinevezés előtti bizottsági meghallgatásaikon az új Orbán-kormány miniszterjelöltjei. A hétfőn kezdődött meghallgatások kedden is folytatódnak több bizottságban. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje a Stop Soros javaslat szigorítását emelte ki. A Miniszterelnökség élére jelölt Gulyás Gergely tíz évre szóló Budapest-stratégiáról beszélt. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte.

A bizottsági meghallgatáson a honvédelmi miniszteri posztra jelölt Benkő Tibor fontosnak nevezte a NATO-val és a visegrádi országokkal kiépített együttműködést. Változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát Pintér Sándor. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt továbbra is a magyar érdek képviseletét nevezte a legfontosabb célnak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje a jelenlegi demográfiai trend megfordítását, a munkaalapú társadalom építését emelte ki. Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejezéséről beszélt. A leendő agrárminiszter, Nagy István ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába. A technológiai és innovációs tárca élére jelölt Palkovics László a magyar tulajdonú vállalatok súlyának növelésétről beszélt. Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a közvagyon gyarapításáról szólt.

Erős Európát, békés fejlődést akar a magyar és a lengyel kormányfő. Orbán Viktor, első hivatalos útján Varsóban tárgyalt Mateusz Morawieckivel. A két politikus egyetértett abban, hogy részt kell venni az uniós reformokról szóló vitákban és kiálltak egy erős Közép-Európa mellett. A lengyel kormányfő kiemelte, az Európai Unió új, 2020 utáni költségvetési céljait nem valósíthatják meg a kohéziós és az agrárpolitika rovására. Mateusz Morawiecki elmondta azt is, hogy Varsó és Budapest álláspontja azonos a migráció és a bevándorlás témájában is, ezt az eheti szófiai Európai Unió és a Nyugat-Balkán közötti csúcstalálkozón is képviselni fogják.

Ismét a tudomány és a tudósok felelősségére, valamint kötelezettségeire hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt: fontos lenne, hogy a tudósok előre tudják jelezni a folyamatban lévő kutatások várható hatásait, hosszútávú következményeit. A múlt heti 189. akadémiai közgyűlésen elhangzottakra utalva megerősítette: az európai akadémiai szövetség közzétette etikai irányelveit. Hozzátette: az áltudományok ellen határozati javaslat is érkezett, a cél a következetes fellépés a tudományos módszer védelmében.

Hivatalosan megnyitottnak nyilvánította izraeli nagykövetségét Jeruzsálemben az Egyesült Államok. A megnyitóra küldött videoüzenetében az amerikai elnök arról beszélt: Washington továbbra is teljes elkötelezettséggel kíván dolgozni a tartós izraeli-palesztin békemegállapodás eléréséért. A vasárnap esti fogadáson a magyar nagykövet is részt vett, míg az uniós nagykövetek többsége bojkottálta az eseményt. Közben a Gázai övezet határán a palesztin tüntetők izraeli katonákkal csaptak össze, palesztin források szerint több mint 50 tüntető meghalt és mintegy 2 ezer megsebesült. A Palesztin Hatóság elnöke 3 napos gyászt hirdetett. Az izraeli akciót több ország és az ENSZ is elítélte.

Katalónia elnökévé választotta a függetlenségpárti Quim Torrát a barcelonai parlament. Az Együtt Katalóniáért párt jelöltje a szavazás második körében, egyszerű többséggel nyerte el az elnökséget. Quim Torra négy hónappal az új katalán parlament megalakulása után lett elnök. Első feladata kormányának kinevezése lesz. Az 55 éves ügyvédet az elnöki posztra a korábbi elnök, Carles Puigdemont javasolta.

Újabb bizonyítékot találtak csillagászok arra, hogy a Jupiter Európé nevű holdján szórványos gejzírkitörések vannak. Mivel a tudósok azt feltételezik, hogy a több kilométeres jégkéreg alatt meleg, folyékony víz van, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint az Európé a legesélyesebb jelölt az élet kutatására a Naprendszerben. Korábban a NASA kétszer számolt be arról, hogy a Hubble űrteleszkópról készített felvételein észlelhetők a gejzírkitörések.Az új bizonyítékot most a Galileo űrszonda szolgáltatta, amely 2003-ban fejezte be működését.