András Krisztina elmondta, egy olimpia költségvetéséhez hozzájárulnak az olyan társadalmi hatások is, amelyek gazdasági következményeit viszonylag nehezen lehet számszerűsíteni.

„A különböző alrendszereknek is megvan a hatása, ebből csak egyik a gazdasági. Bonyolulttá teszi az időtáv, ide nemcsak a hét év tartozik, hanem az olimpia utáni pozitív vagy negatív hatások is, például a létesítmények utóhasznosítása” - hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető-egyetemi docense.

A közgazdász hozzátette, bonyolulttá teszi az is, hogy a hatás nem a város szintjén marad, hanem országon belüli, regionális vagy akár globális is lehet.

„Ezért a költségvetés vizsgálatakor meg kell kérdezni, mire vonatkozik vagy utána kell nézni. Létezik a szervezőbizottság költségvetése: az elnyert pályázat után a szervező város szintjén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mit enged beletenni” - mondta András Krisztina.

A közgazdász kiemelte, a tanulmányok három dolgot szoktak elkülöníteni: beszélnek arról, hogy a szervezőbizottság meghatározza, mi terhelhető ide.

„Ez egy akkora szám, amiből, ha Budapest lesz a nyertes, akkor a verseny kiírója ötmilliárd dollárt átad a szervezőnek. Ehhez jönnek a jegybevételek, licenszjogok, amivel kihozható nullszaldóra. Viszont itt azok vannak, amelyeket csak azért költünk el, mert olimpiát rendezünk, de az olimpia kapcsán az Agenda 2020-ról azért kell mindenképpen beszélni, mert annak az a célja, hogy a szervező ország és város úgy szervezzen olimpiát, hogy az belesimuljon az eleve meglevő sportszakmai, gazdasági és infrastrukturális fejlesztési terveibe” - mondta András Krisztina.

Ezeknek egy része, ami 2024-ig amúgy is tervezett és megvalósul, de beletehető olyan is, ami a sikeres olimpiaszervezéshez szükséges, viszont azért valósul meg, mert van egy elnyert olimpiánk és arra létrehozzuk – hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető-egyetemi docense.