Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az iskolafenntartásról, a pedagógiai kultúráról, az egész napos iskoláról, valamint a pedagógus életpályáról beszélve több kritikus pontot is jelzett, ahol nem ért egyet a törvényjavaslattal.

Az iskolák fenntartásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy indokolt az állam nagyobb szerepvállalása, "de ne essünk át ló túlsó oldalára" azzal, hogy minden önkormányzattól elvonják az intézmény fenntartás jogát, azoktól is, amelyek ezzel sikeresen megbirkóznak. Mint mondta, a javaslatban ugyan szerepel, hogy az önkormányzatok visszakaphatják az iskolát, de ez csak egy mondatos deklaráció, ezért azt javasolta, mondják ki a törvényben, hogy a feladatot továbbra is vállaló önkormányzatok ne csak a központi bérfinanszírozásra, hanem a működtetést szolgáló költségekre is legyenek jogosultak.

Az egész napos iskola kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ezt lehetőségként kell felajánlani az iskoláknak, és 3-4-5 év alatt lehet elérni, hogy dominánssá váljon az iskolarendszerben, ugyanakkor ennek megteremtését kötelezően előírják egyik évről a másikra, akkor ebből csak "muszáj napközi" lesz. Hozzátette: szomorúan látja, hogy az oktatási államtitkárság hogyan tolja el magától ezt a fontos kérdést a kritikák miatt.

A pedagógus életpálya modellről azt mondta, szerinte át kell alakítani a pedagógusképzést, úgy, hogy a jelentős ösztöndíjat az első évfolyamtól kell biztosítani, nem a végétől, ahogy a tervezetben szerepel. A javaslatban szereplő lineáris köztisztviselői jellegű bérskála helyett Pokorni Zoltán olyan rendszert javasolt, amely az elején radikálisan emelkedik, hogy ha valaki képzi magát, és sokat dolgozik, akkor minél hamarabb elérhesse a bérplafont.

Pokorni Zoltán kritikus pontnak nevezte, hogy az óvodába való belépés korhatárát három évre csökkentik, és a javaslat azzal számol, hogy a "konszolidált hátterű gyermekeknek" ez alól a védőnő vagy óvónő ad majd felmentést. Szerinte nem tűnik életszerűnek, hogy a cigánysoron majd a védőnő megtagadja, hogy felmentést adjon, szerinte inkább a négyéves kor lenne megfelelő, és óvodáztatási támogatással kellene rávenni, hogy járassák a gyereket óvodába. Szintén kritikus pontnak nevezte, hogy a javaslat megmerevíti az iskolába való átlépést, és kifogásolta, hogy a középiskolai felvételiztetést minden intézmény számára megengedi a javaslat.

MSZP: Vonják vissza a törvényjavaslatot

Mesterházy Attila az MSZP vezérszónoka arra szólította fel Orbán Viktort és kormányát, vonja vissza ezt az "abszurd, szűklátókörű és primitív" javaslatot. Hozzátette: a fideszes Pokorni Zoltán vezérszónokként "értelmes, világos és vitára alkalmas" beszédet mondott, ezért arra kérte, hogy ne fejezze be az érvelést, próbálja meggyőzni képviselőtársait, hogy ezt a javaslatot nem szabad elfogadni.

Közölte: az MSZP határozottan elutasítja a törvényjavaslatot, mert nem kitörési pontként tekint az oktatásra, növeli a társadalmi különbségeket, nem az ország modernizációját szolgálja, hanem a múlt megidézését, valamint rontja a tudáshoz való hozzáférést, kisgyermek kortól akadályozza a tehetségek kibontakozását, nem ad módot a szülőkkel való együttműködésre és nem nyújt biztos, kiszámítható életpályát a pedagógusoknak.

Szerinte a javaslat egy riasztó és torz célt, a leszakadó társadalmi csoportok kirekesztését és végső soron egy kasztokra merevedő társadalom megteremtését szolgálja.

Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta: ez a javaslat nem Klebersberg Kúnó világát hozza vissza, hanem "Ilku Pál világát", a hetvenes évek világát. Ez a javaslat nem a progresszív klebesbergi mentalitást hozza vissza, hanem kirekeszt, korlátoz, beszűkít, büntet, úgy akar középosztályt teremteni, hogy kiveti a szegényeket és leveszi a kezét arról, akinek a helyzete nehéz.

Az iskolák államosításáról azt mondta, az MSZP az önkormányzat alapú oktatás és a vegyes finanszírozás híve. Szerinte lehetőséget kel adni arra, hogy állam lehessen intézményfenntartó, de csak azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem tudják fenntartani iskolájukat.

A tankötelezettség korhatárának csökkentéséről azt mondta, ezzel több mint 10 ezer fiatalról veszi le a kezét a kormány, 15-17 éves, a legszegényebb sorból származó fiatalokat "tulajdonképpen kiteszik az utcára".KDNP: értékelvű, minőséget javító az új köznevelési törvény

Michl József, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat határozott kereteket fogalmaz meg, segítséget ad az alkalmazóknak a működéshez, illetve a káros és elkerülendő szabadosság helyett a szabadság megerősítését biztosítja. A minőséget kívánja javítani, értékelvű - összegezte. A kereszténydemokrata politikus a törvény céljaként jelölte meg a rendteremtést, mert - mint fogalmazott - rend nélkül nincs iskola, tanítás és tanulás.

A kormánypárti képviselő szerint az alaptörvény után a köznevelési törvény lesz a legfontosabb jogszabály, amely valóban mindenkit érint, és a jövőről szól. Michl József kitért arra, hogy az állami szerepvállalásnak növekednie kell az iskolaügyben, az önkormányzatok áldozatvállalása a fenntartásban elérte a határát, és a feladattal sok önkormányzat egyedül nem tud megbirkózni. A tehetősebb fenntartóknak ugyanakkor továbbra is lehetőséget biztosítanak a feladat ellátására.

Szerinte a tankötelezettség megváltoztatása nem arról szól, hogy 16 éves korban mindenkit kiíratnak az iskolából, hanem arról, hogy annak, aki nem képes megfelelni a követelményeknek, ezután nem lesz kötelező ott maradnia az intézményben. Az a néhány száz fiatal, aki így kikerül az iskolából, könnyen kezelhető lesz a javaslat által megfogalmazott Híd-programokban - értékelte.

A KDNP-s képviselő Írországot említve példaként azt mondta, azt a célt kell kitűzni, hogy mindenki először tanító, tanár akarjon lenni, s ha nem sikerül, akkor válasszon másik szakmát. A pedagógus életpálya szerinte jó megoldást kínál arra a hosszú évek óta fennálló anomáliára, hogy miért csak az életkor és a végzettség határozza meg valakinek a fizetését. Javasolta, hogy a pedagógusok minősítő vizsgáit kizárólag a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények végezhessék, és véletlenül se kerülhessenek be ebbe a körbe profitorientált cégek.

Jobbik: nem tudni, megvan-e a parlamenti többség

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által beterjesztett javaslatot az oktatási államtitkár, a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa jegyzi, azonban már a szakbizottsági ülésen kiderült, hogy a Fidesz ilyen formában nem támogatja. Azaz nem tudni, hogy megvan-e az indítványhoz szükséges parlamenti többség - tette hozzá.

Frakciótársa, Dúró Dóra azt mondta, pártja támogatja a tartós tankönyvek bevezetését és fajtáinak várható radikális csökkentését, a nemzeti alaptantervben a tartalmi elemek megjelenését, a testnevelés óraszámának megemelését, valamint az érettségi rendszerének tervezett átalakítását, bár utóbbi inkább szerinte inkább a homályos elemek közé sorolható. A politikus ugyanakkor közölte: elhibázott lépésnek tartják a tankötelezettség korhatárának leszállítását, valamint az oktatási jogok biztosa intézményének "kiüresítését". A Jobbik javaslatai közül kiemelte a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozását, továbbá az érettségit érintően az egységes vizsgakövetelményeket és a felvételi lehetőségének megtartását.

A Jobbik harmadik vezérszónoka, Farkas Gergely az iskolák fenntartásával kapcsolatban azt mondta: sem az önkormányzati, sem az állami fenntartást nem támogatják, előbbi ugyanis egyenlőtlenségeket okoz az oktatás területén, hiszen minden településnek mások a bevételei, utóbbi pedig olyan általánosításhoz vezet, ami figyelmen kívül hagyja a helyi közösségek érdekeit. Ezért a Jobbik a közös fenntartást tartaná helyesnek.

Az egész napos iskoláról úgy vélekedett, hogy nincsenek meg az ahhoz szükséges feltételek, továbbá bírálta azt is, hogy a tervek szerint változik az igazgatóválasztás menete, és az oktatásért felelős miniszter döntene majd a kormányhivatal véleményét kikérve.

LMP: hazug és elfogadhatatlan a javaslat

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka az indítvány egészét elfogadhatatlannak nevezve arról beszélt, hogy rossz a törvényjavaslat iránya, az hamisan állítja, hogy az oktatás eredményessége javulni fog. Szerinte ugyanis ennek ellentmond, hogy a tankötelezettség felső korhatárát leszállítják, ami ahhoz vezet, hogy szakképzetlen fiatalok kerülnek ki az oktatási rendszerből, míg a felsőoktatási továbbtanulás lehetőségét korlátozzák.

Kifogásolta, hogy az iskolák államosításával elveszik a döntés jogát a helyi közösségektől, a jövő évi költségvetésben pedig csak százmillió forintot fordítanak a falusi kisiskolák megóvására.

Arról is beszélt, hogy a drasztikus óraszámemelés miatt az oktatás minősége romlani fog és pedagógusok tömegeit bocsátják el. Szavai szerint a törvényjavaslat "a hazugság bűnében fogant", az életpályamodell ígéretével becsapják a pedagógusokat, noha annak megvalósítására nem lesz pénz.

Úgy fogalmazott: az indítvány nyílt szegregációra ad lehetőséget, miközben az integráció, ha lassan is, de meghozza eredményét. A kormánypárti képviselők figyelmébe a Lázár János fideszes frakcióvezető irányította Hódmezővásárhely integrációs példáját ajánlotta.

Párttársa, Vágó Gábor azt nehezményezte, hogy a kormány 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumba felvehető diákok számát, és olcsó munkaerőre alapozva növelné az ország versenyképességét. Szerinte viszont ez úgy érhető el hosszú távon, ha befektetnek az oktatásba.