Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakciójának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány koncepciója káoszt és rombolást hoz, az egészségügyi ellátórendszer megcsonkítását tartalmazza.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervhez nem készült hatástanulmány, illetve nem egyeztettek a szakmai és civil szervezetekkel az átalakításokkal kapcsolatban, ezért "a kormány belső berkeiben született párthatározatnak" nevezte a tervet.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint hosszabb betegutak, várólisták lesznek és romlik az egészségügyi ellátás színvonala. Kitért arra is, hogy miközben az ország kórházainak napi problémákat okoz a több milliárd forintos adósság, addig a fővárosi kórházaknál a működési költségek másfél százalékát sem éri el a hiány. Hozzátette: úgy tűnik, a kormány az átalakítás költségeivel sem számolt, ami szerinte 60-80 milliárd forint lehet.

Horváth Csaba közölte: még az sem világos, hogyan lesz fizetős az ellátás, szerinte ugyanis ez a cél és az előterjesztés sem zárja ki.

A politikus kijelentette, hogy a kormány egy év semmittevés után rohamos rombolásba kezdett, de mint fogalmazott: "semmi nem rombolhat többet, mintha a hülyeség nagy sebességre kapcsol". Horváth Csaba azt is megjegyezte: ragaszkodik ahhoz, hogy ha a budapesti kórházak állami kézbe kerülnek, akkor az csak elidegenítési tilalom mellett valósulhasson meg.

Havas Szófia, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának MSZP-s alelnöke a sajtótájékoztatón a kormány pénzszerzési akciójának nevezte a Semmelweis-tervet, és meggyőződése szerint a források nem jutnak vissza az ágazatba. Megismételte, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul az ellátás tönkretétele miatt.

A MOK szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit

A Magyar Orvosi Kamara szerint a Semmelweis-terv nem oldja meg az egészségügy problémáit. Éger István, a köztestület elnöke kijelentette: a tervben vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet.

Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá.

Éger István szerint az ágazatban felszabaduló források nem elegendőek a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Véleménye szerint 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.

Nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azzal, hogy a kormány kedden elfogadta a Semmelweis-tervet, nem állították meg az egészségügyi ágazatban egyre közeledő humánerőforrás-katasztrófát.

Papp Magor a koncepcióból hiányolja az egészségügyi dolgozók bérrendezését, illetve annak konkrét számait, így a kormány ezen döntése nem képes Magyarországon, illetve a pályán tartani a méltatlan anyagi helyzetben élő és dolgozó orvosokat, ápolókat.

Hozzátette, hogy a struktúra átalakítására, erőforrás-koncentrációra szükség van, ezért az egészségügyi intézményrendszer ilyen elvek mentén történő átalakítását támogatni tudja.

Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke szerint Magyarországon az egészségügy már olyan helyzetben van, hogy nincs idő a Semmelweis Terv lépéseinek megvalósítására.

Az elnök azt mondta, bár az, hogy a terv elkészült és a kormány elfogadta, üdvözlendő lenne, de ennél sokkal többet vártak. Legfőképpen azt, hogy a kormányzat felismeri: az első megoldandó feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Az elvándorlás megállítását és visszafordítását kellett volna célként meghatározni.

Selmeczi Kamill szerint Magyarországnak Brüsszelben el kellene érnie, hogy a fejlesztésekre szánt uniós forrásokat az egészségügyi dolgozók megtartására fordíthassa a kormány. Hiába van ugyanis uniós forrás egészségügyi fejlesztésekre, ha mint például a győri kórház esetében, felújítják a mellkassebészeti osztályt, de nincs sebész, aki ott dolgozzon. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szaktárca tervei szerint a győri kórház központi szerepet kapna az új intézményi struktúrában.

Az egészségügybe azonnal vissza kell juttatni legkevesebb azt az összeget, amelyet onnan kivettek - mondta a szövetség elnöke, aki szerint első lépésként csaknem 300 milliárd forintra lenne szükség. "Ha ezt nem teszik meg, nincs tovább" - mondta. Ráadásul szerinte az ágazat belső tartalékait - amelyeket a kormány a dolgozók bérének rendezésére kíván visszaforgatni - elviszik majd a Semmelweis Terv alapján létrejövő új intézmények.

Ezen szempontok alapján nem tudják támogatni a Semmelweis Terv indulásáról szóló bejelentését - mondta Selmeczi Kamill.