eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Gyurcsány Ferenc: "A miniszterelnök fut a pénze után"

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint a jelenlegi kormány a tavaly hozott gazdasági intézkedései miatt kényszerül újabb bevételi források előteremtésére. A szocialista országgyűlési képviselő az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt: a 2010-es év gazdasági döntései - a többi között a gazdagabbaknak kedvező adótörvény - miatt kell most évente 600-800 milliárd forintos újabb forrást keresni. A politikus saját hibáiról is beszélt. Mint mondta, 2005 őszéig abban a hitben döntöttek az infrastruktúra-fejlesztésekről, hogy azok elszámolása megfelel az uniós szabályoknak. Kiderült azonban, hogy a továbbiakban az ilyen kiadásokat hiányként kell elszámolni.

A szocialista kormányok két nagy hibát követtek el az elmúlt húsz évben: az egyik Horn Gyula nevéhez fűződik, aki kilenc hónapon át halogatta a gazdasági kormányzás megkezdését, a másik pedig az országot 2001 és 2006 között irányítókéhoz, akik túlzott állami szerepvállalással hatalmas mennyiségű pénzt öntöttek ki bérekre, szociális ügyekre és az infrastruktúra fejlesztésére. A 2010-es adótörvénnyel Orbán Viktor mindkettőt megismétli - mondta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a jelenlegi kormányfő is hónapokat késlekedett, az idő alatt csak a "29 pontos semmitmondással" állt elő, most pedig csak fut a pénze után, mert az adórendszer átalakításával a költségvetésből eltűnt 600-800 milliárd forintnyi bevétel, amit máshonnan kell beszednie. Ez ki nem kényszerített hiba - fűzte hozzá a politikus.

A Széll Kálmán-tervet értékelve Gyurcsány Ferenc azt mondta: az a folyamatos, lopakodó, mindennapos kiigazítások sokéves történetévé fog válni. A szocialista képviselő szerint a program alapproblémája az, hogy most azért kell újabb áldozatokat vállalni, mert a kormány megajándékozta a leggazdagabbakat. Ráadásul voluntarista is, mivel nincs annyi pénz a rendszerben, amennyit a megvalósítása feltételez.

A volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor önellentmondásba kerül akkor, amikor arról beszél, hogy nem szabad az adórendszer átalakításával szociális problémákat kezelni, hiszen éppen az ő kormánya vezette be a végtelenül igazságtalan családi adókedvezményt. Gyurcsány Ferenc ezt "perverz újraelosztásnak" nevezte, mivel azoknak ad többet, akiknek egyébként is több van.

Miben hibázott?

A politikus saját hibáiról is beszélt. Mint mondta, 2005 őszéig abban a hitben döntöttek az infrastruktúra-fejlesztésekről, hogy azok elszámolása megfelel az uniós szabályoknak. Kiderült azonban, hogy a továbbiakban az ilyen kiadásokat hiányként kell elszámolni, akkor pedig nem maradt mozgástér: a kormány szembesült azzal, hogy a növekedés elősegítésével nem lehet legyőzni a hiányt, és nem lehet csak kis lépésekkel korrigálni. Ez Orbán Viktornak sem fog sikerülni - jegyezte meg.

2008 végére a 11 százalékos hiányt sikerült 3,8 százalékosra csökkenteni, a választók azonban nem bocsátották meg a megszorító intézkedések bevezetését - fűzte hozzá Gyurcsány Ferenc.

Az államadósság nagy része az elmúlt tíz évben keletkezett, ebből fedezte a szocialista-szabad demokrata kormánykoalíció egyebek mellett Debrecen főterének felújítását, a Pentele híd felépítését, a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatások csaknem duplájára növelését, az orvosok és pedagógusok fizetésének ötven százalékos emelését, a vidéki egyetemek campusainak korszerűsítését, és ebből képződtek a jelentős megtakarítások a magánnyugdíjpénztárakban - fejtegette a szocialista politikus.

Gyurcsány Ferenc szerint az infrastruktúra fejlesztése miatt az országnak nincs oka lelkiismeret-furdalást érezni, arról azonban lehet vitatkozni, hogy a szociális transzferek és a bérek emelését úgy kellett-e elvégezni, ahogyan tették. A politikus szerint már 2001-ben az Orbán-kormány összeköthette volna a közszféra átalakítását a köztisztviselők bérének 70 százalékos emelésével, ahogyan később ők is. Nem így történt.Fordulatot kívánt

Az őszödi beszéd üzenete az volt, hogy ezt nem lehet tovább csinálni, a fordulat azonban későn jött, és nem is csinálták jól - mondta Gyurcsány Ferenc, elismerve: nem volt meg a kellő bölcsessége ahhoz, hogy felismerje, a drámát nem csak a saját pártjával, hanem az országgal is meg kell osztani. A volt miniszterelnök szerint elhíresült beszédének lényegét elmondta a kormány programjának bemutatásakor: nagyon más szavakkal, de közölte, hogy reformok jönnek, kiigazítás lesz.

A politikus szerint a beszéd kiszivárogtatójának tudnia kellett, hogy az a politikai ellenfelek kezében gyilkos fegyver. Éppen ezért nincs alapja annak a pletykának, amely szerint ő maga adta közre a hangfelvételt. Ehhez valakinek vaknak, süketnek, de hülyének is kell lennie - jegyezte meg.

Tervek

Gyurcsány Ferenc kijelentette: a jelenlegi szocialista pártban nem akar elnök lenni. Mint mondta, a mai politikai szerkezetben és szituációban nagyon világosak az ambíciói: megszervezni ezzel a neohorthysta önkényre épülő világgal szemben a demokratikus ellenzék erős táborát, és abban a balközépet képviselni.

Jelenleg egyetlen olyan politikus sincsen a baloldalon, aki képes lenne megverni, vagy akár csak megszorítani Orbán Viktort a választásokon, de két-három év múlva erre már lehet esély. Akkor pedig annak kell majd vezetnie a szocialistákat, akinek a legnagyobb esélye van győzelemre vinni a demokratikus ellenzéket, azután pedig sikeresen kormányozni. Ha kiderül, hogy a személye hátrányt jelentene ebben, visszalép majd - tette hozzá.

Túlkapások

A 2006-os ősz eseményeiről szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta, határozott elvárásokat közölt a rendőri vezetőkkel: nem engedni sem a csőcseléknek, sem azoknak a tüntetőknek, akik talán eltévednek ebben a fura világban, és bár békés szándékkal indultak, részesei lesznek például a televíziós székház felgyújtásának. Kormányfői esküje megszegése lett volna, ha nem a legnagyobb erélyjel mondja: meg kell védeni az alkotmányosságot, a köztársaságot és annak intézményeit - jegyezte meg.

A politikus szerint ebben a kérdésben az akkori ellenzék, a mostani kormánypárt a rossz oldalon áll. Pontosan tudják, hogy mit művelnek: tönkreteszik az alkotmányosság, a jogállamiság egyik pillérét, a demokratikus rendőrséget. Ez alávaló disznóság - fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc úgy véli: a rendőrség fellépése céljaiban és eszközeiben jogszerű volt, és alapvetően arányos. Egyes ügyekben azonban az efféle kihívással az elmúlt évtizedekben nem találkozott rendőrség rosszul döntött.

A jobboldal szerint mindezzel a rendőrség diktatúrát valósított meg és terror eszközévé vált, Orbán Viktor pedig ebben a kérdésben már akkor sem a köztársaság és az alkotmányosság pártján állt: politikai puccsban reménykedett, ez pedig méltatlan és megengedhetetlen - jelentette ki a volt miniszterelnök, aki szerint a szocialistáknak minden erejükkel fel kell lépniük ez ellen.

A teljes adást ide kattintva hallgathatja meg.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×