A 2011. évi költségvetésben az államháztartás hiánya 798,8 milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka 16.197,5 milliárd forint bevétel és 16.996,2 milliárd forint kiadás mellett - olvasható az Országgyűlés honlapján elérhető törvényjavaslatban.

A központi alrendszer bevételi főösszege 13.079 milliárd 153,4 millió forint, kiadási főösszege 13.767 milliárd 940,6 millió forint, hiánya 688 milliárd 787,2 millió forint.

A központi alrendszer 2011-es bevételi előirányzata 2 százalékkal haladja meg az ideit, a kiadási előirányzat 0,4 százalékkal magasabb.

A központi költségvetés jövő évi hiánya 605,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka 8.198,2 milliárd bevétel és 8.803,4 milliárd forint kiadás mellett.

Az Egészségbiztosítási Alap 98,2 milliárdos, a GDP 0,3 százalékát kitevő hiánya 1.370 milliárd forint bevétel és 1.468 milliárd forint kiadás mellett alakul ki.

Nyugdíj-egyensúly

A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban lesz jövőre, a kiadások és bevételek 3.085 milliárdot tesznek ki.

A helyi önkormányzatok hiányát 110 milliárdra tervezi a költségvetés, az Elkülönített Állami Pénzalapok többlete 14,6 milliárd forint lesz a büdzsé szerint.

A javaslat szerint a központi költségvetés bevételeinek meghatározó részét 2011-ben is az adóbevételek biztosítják. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 1.264,9 milliárd forintot tesznek ki, 18 százalékkal haladják meg az ideit, a növekedés a különadókból származik. Társasági adóból az idei előirányzatnál 40 százalékkal kevesebb 362 milliárd az előirányzat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók 3.408,6 milliárd forintot, a lakosság befizetései pedig 1.448,5 milliárd forintot képviselnek. Előbbi 5 százalékos növekedésére számít a kormány, a lakosság befizetései azonban az idei előirányzattól 30 százalékkal maradnak el.

Élen az áfa

A legtöbb bevétel a következő évre - 2.498,3 milliárd forint - az általános forgalmi adóból prognosztizálható, ez 8 százalékkal magasabb az idei előirányzottnál, ezt követi a személyi jövedelemadóból származó befizetések előirányzott összege, 1.359 milliárd forint, ami 28 százalékkal marad el az idei tervtől.

A jövedéki adóból származó 878 milliárd forintot kitevő bevétel, ami 2 százalékkal alacsonyabb az ideinél.

A központi költségvetésben a kiadások finanszírozását mintegy 30 százalékban az egyéb tételek is biztosítják, így a központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei az EU támogatásokkal együtt 1.816,2 milliárd forintot tesznek ki.

A központi költségvetés kiadásainak legnagyobb hányadát a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásai teszik ki. A kiadások másik jelentős részét a központi alrendszeren belüli egyes támogatások (elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) és az önkormányzati alrendszer támogatása alkotják, melyek együttesen közel 1.900 milliárd forintot jelentenek. A kiadások jelentős hányadát alkotják a családi támogatások és szociális juttatások, melyek közel 630 milliárd forintot képviselnek a 2011. évi költségvetésben. Ezen belül jelentős mértékű a családi pótlékra szánt közel 358 milliárd forintos kiadási előirányzat.

Lakáspolitika

A kiadások között kiemelhetők továbbá az egyedi és normatív támogatások, melyek tartalmazzák a MÁV és Volán társaságok támogatásait. A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése jogcím-csoport keretei között kerül sor a vasúti, illetve a helyközi autóbuszos közszolgáltatást nyújtó vállalkozások közszolgáltatásaihoz kötődő támogatások teljesítésére.

A 2011. évi lakáspolitika kiemelt célja az öngondoskodás segítése a lakáscélú előtakarékoskodásra ösztönzéssel, valamint a hazai bérlakás-állomány bővítése önkormányzati és vállalkozói bérlakás-program keretében. Ennek megfelelően 2011. évben a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka növekedne, valamint a kibővülne a kedvezményezettek köre.

A 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít többletforrásokat - tartalmazza a kormány által szombaton benyújtott költségvetés általános indokolása. A Belügyminisztérium fejezetében csak a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata 2010-hez képest összességben csaknem 34 milliárd forinttal (11,8 százalékkal) emelkedik.

Közbiztonság

A dokumentum ismerteti, hogy a megújuló rendészet három pillére: a terrorcselekmények felderítésére, megelőzésére, felszámolására 2010-ben létrehozott Terrorelhárítási Központ; a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokra megalakuló Nemzeti Védelmi Szolgálat; valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, amelyek együttesen, együttműködve látják el feladataikat.

A Kormány 2011-re mindhárom terület megerősítésére, a létszám- és eszközrendszerben történő fejlesztésekre irányoz elő többletforrásokat.

A nemzetközi és hazai terrorizmus, valamint annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, a fegyveresen elkövetett bűncselekmények elleni védelem feladata a Terrorelhárítási Központra hárul, amely megfelelő nemzetközi és hazai információk, felderítési és elhárítási képességek megszerzéséhez szükséges forrásokkal (12,9 milliárd forint kiadási előirányzattal) rendelkezik majd. A terület megerősítését az Európai Unió soros elnöki feladataival járó biztonsági kihívások is indokolják.

Az elmúlt évek során eszközrendszerében és állományában is legyengült rendőrségnél jelentős - szinte átütő erejű - fejlesztések szükségesek az állampolgári elvárásoknak megfelelő közbiztonság megteremtése érdekében. A kormányprogramban rögzített célok megvalósításához - 9 milliárd forintból - megindul, és két év alatt lezárul 4130 rendőr képzési feltételeinek megteremtése, felvétele, kiképzése és szolgálatba állítása. Ennek eredményeként 2011 első negyedévében már 2100-zal több rendőr kezdi meg munkáját.

Jelentős többletforrások biztosítják a rendőrség szakmai munkáját kiszolgáló bűnügyi-technikai szolgálat fejlesztését (2 milliárd forint), informatikai fejlesztését (2,6 milliárd forint), valamint - a rendelkezésre álló forrásokkal arányosan - csökkennek azok a hiányok, amelyek a működtetési forrásokban keletkeztek az elmúlt évek során. Ez utóbbiak hatásának csökkentésére a kormány 4,9 milliárd forintot irányzott elő.

Veszélyeztetett települések

Külön forrás (1,2 milliárd forint) áll rendelkezésre a veszélyeztetett települések közbiztonságának javítására, illetve az annak fenntartásában közreműködő hatóságok, szervezetek együttműködésének biztosítására. 2011-től nem függ a rendőrség kiadása az objektív felelősség elvének alkalmazásával kiszabott közigazgatási bírságbevétel (16 milliárd forint) teljesítésétől, amelyet a központi költségvetés a testületnél azonos arányú támogatási előirányzattal váltott ki.

A szabálysértési törvény módosításával a "kisértékű" bűncselekmények felderítéséhez, eljárások lefolytatásához a rendészeti területet és a büntetés-végrehajtást érintő feladatok végrehajtásának feltételeit (létszámemelés, intézmények működési feltételeinek javítása) a 2011-es költségvetés mintegy 2,9 milliárd forintból teremti meg.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiadásai között az ellenőrző rendszer éves fejlesztési, korszerűsítési kötelezettségek teljesítése is szerepel, így a nemzetbiztonsági elvárásoknak megfelelően lépést tud tartani az informatikai technológiák folyamatos fejlődésével, hatékony részt vállalhat a terrorizmus elleni fellépés, a bűncselekmények megelőzése és felderítése terén. Mindezeket a testület 2011-es kiadási előirányzatának 3,5 milliárd forintos emelkedése biztosítja - olvasható a dokumentumban.A jövő évben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiből 1.146,6 milliárd forintot európai uniós források tesznek ki, ezen források több támogatási program keretében használhatóak fel - olvasható a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános indoklásában.

Az általános indoklás megemlíti, hogy a 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető fejlesztési célú uniós
források értéke összesen 7.870 milliárd forintot ér el. Ebből jelenleg 1.829 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480 milliárd futó projekt, és 4.127 milliárd forint kötelezettség-vállalással elindított projekt mellett.

Uniós források

A 2004-2006 közötti európai uniós támogatások közül egyedül a Kohéziós Alap forrásainak terhére történik kifizetés, köszönhetően az Európai Bizottsághoz benyújtott, egyes környezetvédelmi projektek hosszabbítására vonatkozó kérelmeknek. 2011-ben összesen 19,8 milliárd forint kiadással számol a törvényjavaslat, melyhez a környezetvédelmi projektek esetében 4,7 milliárd forint EU-forrás társul.

A 2007-2013 közötti időszak uniós pénzügyi kerettervéhez kapcsolódó strukturális és kohéziós politikai fejlesztési célok megvalósításának stratégiai dokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). Jövőre az ÚMFT operatív programjainak keretében - részben már az Új Széchenyi Terv alapján - 1.124,72 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet, amelyből 965,8 milliárd forint az európai uniós forrás.

A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott vidékfejlesztési támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás felhasználási területeit, céljait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) foglalja magában. A program négy prioritás szerint tagolódik, melyekre 2011-ben összesen 192,2 milliárd forint kifizetésével számol a törvényjavaslat, amiből az európai uniós forrás 142,3 milliárd forintot tesz ki. A kifizetések folytonosságát biztosítja, hogy egyes ÚMVP intézkedések esetében a támogatások folyósítása a korábbi években vállalt kötelezettségeken alapul.

Az egyéb európai uniós támogatások összege 35,9 milliárd forint lesz 2011-ben a tervezet szerint, amiből az EU által finanszírozott rész összesen 15,7 milliárd forint.

A törvényjavaslat mellékletének táblázatából kiderül, hogy Magyarországnak jövőre 258,143 milliárd forinttal kell hozzájárulnia az EU költségvetéséhez.

Kiadáscsökkentés

A 2011-es költségvetés általános indoklása szerint közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5 százalékkal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel; jövőre ezért egyebek között nem tervezhető jutalom - olvasható a parlament honlapjára szombaton felkerült dokumentumban.

Az állami kiadások csökkentése céljából a 2011. évi költségvetés összeállításakor több konkrét intézkedésre sor kerül. Nem tervezhető jutalom, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknél a jubileumi jutalom előirányzatát a 2010. évben tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva pedig csökkentették.

A cafetéria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer forint/fő összeggel tervezhető, a külső személyi juttatásokat pedig a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni. E cél eléréséhez felül kell vizsgálni a megbízási szerződéseket - ismerteti a dokumentum.

Jövőre az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak szerkezete alapvetően nem változik, a legnagyobb tételt, a kiadások 61,1 százalékát jóléti feladatokra költi az állam az Országgyűlés honlapján elérhető törvényjavaslat szerint.

E célokra az idén a kiadások 61,4 százalékát fordították. A jóléti kiadások a javaslat szerint jövőre 8 ezer 464 milliárd forintot tesznek ki az idei 8 ezer 118 milliárd forint után.

Oktatás

Ezen belül nőtt az oktatásra fordítandó összeg - 1.445 milliárdról 1.515 milliárdra - és emelkedtek az egészségügyi kiadások is 1.198 milliárdról 1.254 milliárd forintra. Az egészségügyön belül megtalálhatók az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások, illetve a nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek finanszírozása. E területen az előző évhez képest jelentősen, 502 milliárdról 547 milliárd forintra nő a kórházi tevékenységek és szolgáltatásokra szánt összeg, ami a javaslat indoklása szerint összefügg az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, a kórházak gazdasági helyzetének javításával.

A büdzsé társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 4.857 milliárd forintot szán az ez évi 4.704 milliárd forint után. Ezen belül a törvényeknek megfelelően nőnek a nyugdíjkiadások, szociális juttatások: nyugellátásokra az idei 2.747 milliárd után a büdzsé jövőre 2.924 milliárd forintot irányoz elő. Némileg csökken a családi pótlékokra és gyermekeknek járó juttatásokra szánt összeg (534 milliárdról 532 milliárd forintra), ami a javaslat indoklása szerint egyrészt demográfiai folyamatokkal, másrészt jogszabályváltozás hatásával függ össze.

Az előterjesztő emlékeztet, hogy a kormányprogrammal összhangban a család társadalmi szerepének erősítésére a családok helyzetének és a gyerekvállalás feltételeinek javítására kiemelt hangsúlyt helyeznek, a családok támogatása azonban a személyi jövedelemadó változásából adódó kedvezmények révén növekszik.

Az állami működési funkciókra fordított kiadások 2011-ben a kiadások 14,7 százalékát teszik ki, az előző évi 1.889 milliárdról e tétel 2.039 milliárd forintra emelkedik. A javaslat szerint ez egyrészt a külügyek funkciócsoportnál a 2011. évi EU elnökséggel összefüggő feladatok bővülésével, másrészt a rendőrségnél a közbiztonságra fordított kiadások emelkedésével függ össze. Külügyekre a büdzsé 77,3 milliárd forintot irányoz elő az idei 59,8 milliárd után, rend- és közbiztonságra pedig 287,5 milliárdot a 2010. évi 250,25 milliárddal szemben. Utóbbi tétellel kapcsolatban az indoklás megjegyzi, hogy a 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít forrásokat. A megújuló rendészet három pillére a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, s a kormány 2011-re mindhárom terület megerősítésére, létszám- és eszközrendszerben történő fejlesztésekre irányoz elő többletforrásokat.

Népszámlálás

Az egyéb általános közösségi szolgáltatások funkciócsoporton belül a 2011. évi magasabb mértéket egyrészt a KSH által jövőre lebonyolítandó országos, időszakonkénti népszámlálás végrehajtása indokolja. Másrészt nő Magyarország uniós befizetési kötelezettsége is, melynek elszámolása szintén e funkciócsoportban történik.

A védelmi előirányzat 2011. évi forrásbővülése (223,9 milliárdról 240,95 milliárd forintra) a NATO tagságból adódó feladatok ellátására és a hadsereg egészére kiterjedő haderő-átalakítás megvalósítására nyújt fedezetet.

Gazdasági funkcióira az államháztartás jövőre az összes kiadás 15,4 százalékát szánja az előző évi 13 százalék után, mint az indoklás megjegyzi a gazdasági funkciók a modern piacgazdasági állam megteremtődésével természetesen beálltak a nemzetközileg is megfelelő arányok szintjére.

E funkciócsoporton belül kiemelkedő a közlekedési- és távközlési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások összege, ami az összkiadások arányában 7,1 százalékot képvisel az idei 6,2 százalék után. Nominálisan e kiadási tétel 981,98 milliárdra nő a 2010. évi 821,42 milliárd forintról.

A gazdasági funkciókon belül nagymértékben nőnek a mező,- erdő-, hal- és vadgazdálkodás feladatokra fordított kiadások, 275,27 milliárdról 355,67 milliárdra. A növekedés az uniós forrásoknál az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében a vidékfejlesztési program növekedésének eredménye.

Az államadósság finanszírozása továbbra is jelentős hányadot, 7,7 százalékot képvisel a kiadások között, ugyanakkor a 2011. évben a kamatkiadások GDP-arányos mértéke az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében csökken az előterjesztő szerint. A javaslat államadósság kezelésre1.064 milliárd forintot irányoz elő az idei 1.215,8 milliárd forint után.A köz- és a felsőoktatás átalakítása

Az oktatásban a jövő évtől elindul a felsőoktatás és a közoktatás átalakítása szerkezeti és minőségi értelemben egyaránt - derül ki a szombaton beterjesztett jövő évi költségvetés általános indoklásából.

A büdzsé tervezete rögzíti, hogy az előző évhez viszonyított támogatásnövekedés az oktatáspolitika azon céljának megvalósítását teszi lehetővé, amely szerint biztosítani kell a társadalom tagjai számára a folyamatos tudásfejlesztést. A költségvetés tervezetében az államháztartás funkcionális kiadásai között az szerepel, hogy iskolai előkészítés és alapfokú oktatás támogatása 852 586 millióról 864 153 millió forintra nő, a középfokú oktatás támogatása 324 248 millióról 334 845 millióra, míg a felsőoktatás támogatása 433 12 millióról 474 628 millióra bővülhet. Az egyéb oktatási tételek 272 336 millióról 375 209 millióra nőnek.

A költségvetés tervezetében rögzítették, hogy a közoktatásban napjainkra szükségessé vált a meglévő szerkezet módosítása, a kisiskolák szerepének erősítése. Azok a kistelepülések, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanakkor a településen élők igénylik az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatok helyben történő megszervezését, célzott többlettámogatást kell, hogy kapjanak az államtól az oktatás helyben történő megszervezéséhez, és meg kell teremteni ezen az intézmények újranyitásának feltételeit.

Annak érdekében, hogy az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság és az ellenőrzött minőség teljes körűen érvényesülhessen a nevelés-oktatási intézményekben, szükségessé vált a nemzet céljainak szolgálatába állított pedagógus életpályamodell megvalósítása. A nemzetközi kutatások is egyhangúan alátámasztják, hogy a legalkalmasabb jelöltek kiválasztását, pályára vonzását és megtartását, a munkájuk anyagi és társadalmi elismerését csak pedagógus életpályamodell garantálhatja. Ennek érdekében támogatni szükséges az ennek megvalósítását garantáló szakmai feladatokat - olvasható a büdzsében.

Verseny a helyekért

A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest, amely nagymértékben erősíti az államilag finanszírozott helyekért folytatott versengést mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények körében, ezáltal hozzájárul a felsőoktatási ágazat minőségi színvonalának emelkedéséhez.

Az erősödő versenyhelyzet kapcsán a hallgatói motiváltság növekedésével lehet számolni, amely nagy valószínűséggel a - nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas - lemorzsolódási arány csökkenését fogja eredményezni. Mindezen hatások eredőjeként a támogatott keretszám csökkenése várhatóan nem eredményezi majd az adott korcsoporton belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkenését - állapították meg.

Ugyanakkor az államilag támogatott keretszámon belül nő az aránya többek között a természettudományos, a műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéseknek, ezzel hozzájárulva a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése szempontjából nagy fontosságú képzések megerősítéséhez. Az államilag támogatott keretszám abszolút értékben történő csökkentésére jellemzően a munkaerő-piaci visszajelzések alapján indokolt képzési területeken került sor, így például a bölcsészet-, a társadalom-, illetve a gazdaságtudomány terén.

A tervezet rögzíti többek között, hogy a felsőoktatásról szóló törvény alapján a 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év. A kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.

A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év minden gyermek után.

Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3.100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - mintegy 1.130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka.

A kormány által szombaton benyújtott jövő évi büdzsé általános indoklása szerint a központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele, illetve a vállalkozások kommunális adójának eltörlése kapcsán kieső önkormányzati bevételeket. Az önkormányzati feladatellátásban - jellemzően a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás területén - jelentkező létszámbővülés forrását is támogatásnövekmény biztosítja.

A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, valamint az ART mozik technikai korszerűsítése.

A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, a döntés-előkészítés egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét, így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím összevonása a javaslat szerint.

Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás.

Adósságfinanszírozás

Jövőre összesen 4 milliárd euró piaci alapú devizaadósság jár le, ebből 2 milliárd euro devizakötvény, 2 milliárd euró uniós hitel, amit 4 milliárd euró deviza kibocsátással kíván az adósságkezelés finanszírozni - derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az államadósság finanszírozása továbbra is jelentős hányadot, 7,7 százalékot képvisel a költségvetés kiadásai között. A 2011. évben a kamatkiadások GDP arányos mértéke az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében csökken.

A javaslatban olvasható: a nemzetközi tőkepiaci válság hatására jelentősen át kellett értékelni a kockázatokat, figyelembe véve a megváltozott finanszírozási mozgásteret is. A hagyományos piaci kockázatok, a kamat- és devizaárfolyam-kockázaton túl kiemelt fontosságot kapott a megújítási és finanszírozási kockázat kezelése.

A törvényjavaslat szerint 2011-ben cél a forintpiac stabilitásának megőrzése, a piaci likviditás erősítése és a teljeskörű piaci finanszírozás visszaállítása.

A jövő évben a tervek szerint a forint kibocsátások szerepe meghatározó lesz, ugyanakkor az ország devizatartalék igényének biztosítása, illetve a külföldi befektetői bizalom megtartása érdekében a piaci devizalejáratokat (beleértve a lejáró kvázi-piaci, kötvénykibocsátással finanszírozott uniós hitelt is) piaci deviza-kibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés.

2011-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amelyektől 800 millió euró (224 milliárd forint) külföldi finanszírozási forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

A nettó forint kibocsátáson belül meghatározó lesz a hosszú forrást jelentő államkötvény értékesítés, a diszkontkincstárjegyek szerepe kismértékben növekszik, a közvetlen lakossági értékesítés stagnál majd - derül ki a törvényjavaslatból.

Új struktúrában az állami vagyon

Az állami vagyongazdálkodás feladatainak ellátása már az idén differenciáltabbá vált a törvénymódosítások nyomán, ezt az Országgyűlés honlapján szombattól olvasható költségvetési törvényjavaslat is tükrözi. A differenciálódás ellenére a kormány a egységes költségvetési elszámolási szabályok alkalmazását ígéri a vagyongazdálkodási műveletek során.

A feladatok átstrukturálása azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) által ellátott tulajdonosi joggyakorlói feladatok 2010. június 17. óta megoszlanak az MNV és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) között. Szeptembertől pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került a földvagyon.

Az úgynevezett vagyonfejezet a nemzeti fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozik. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint a Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján.

Az állami vagyongazdálkodási feladatok kapcsán felmerülő kiadások együttes mértéke 92 milliárd forint, amely takarékos gazdálkodást követel a vagyonkezelő szervezetektől - húzza alá a kormány a törvényjavaslat indoklásában. Az együttesen 42,6 milliárd forint összegű bevételek alapvetően a vagyon hasznosításából származnak, az értékesítési bevételek tervezett összege viszonylag csekély, tekintettel az ingatlanpiac visszaesésére.

Az MNV és az MFB körébe tartozó állami vagyon hasznosításával, kezelésével kapcsolatban a jövő évi büdzsé 36,649 milliárd forint bevételre számít, amelynek nagy részét, 22,9 milliárd forint osztalékbevételből várja a kormány. A kiadások egyidejűleg 77,512 milliárd forintra rúgnak a törvényjavaslat szerint.

Értékesítési bevételek

Az értékesítési bevételek között csak ingatlanok és egyéb eszközök eladásával terveznek, megközelítőleg 4 milliárd forint értékben, és a koncessziós díjak is - ideértve a szerencsejáték és infrastruktúra koncessziókat - meghaladják együttesen a 3,9 milliárd forintot. A vagyonkezelői díjból keletkező bevétel pedig 2,3 milliárd forint.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokon belül ez egyik legjelentősebb tétel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetés, amelynek célja az állami tulajdoni részesedés növelése, ez megközelíti a 14,37 milliárd forintot. Ezt az MFB hasonló kötelezettségei 2,5 milliárddal fejelik meg. Az állami tulajdonú társaságok támogatására jövőre az MNV 1,4 milliárd forintot, az MFB 3 milliárd forintot fordít.

A korábbi értékesítések kapcsán jelentkező terhek között 7,5 milliárdot terveznek az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására, egyes bírósági döntések alapján pedig több mint 1,9 milliárd forintot kifizetésével számol a kormány. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltása jövőre még mindig 2,3 milliárd forint költséggel jár.

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek közül az MNV Zrt. működését 8 milliárd forinttal, az MFB Zrt.-t 870 millió forinttal támogatja a költségvetés.

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos fejezet bevételi oldala 8 milliárd forintot tartalmaz, amelyet 5,5 milliárdos haszonbérleti díjból, 2,5 milliárdot pedig termőföld és egyéb ingatlan értékesítéséből várnak. A 14,5 milliárdos kiadási oldal legnagyobb tétele a 10,9 milliárd érétkű életjáradék kifizetése a termőföldért cserébe. Az állami ingatlan felmérésére 1,5 milliárdos költséget terveznek.