Csaknem háromszoros túljegyzés mellett az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetettnél 10 milliárd forinttal több, összesen 60 milliárd forintnyi 3, 5 és 10 éves államkötvényt értékesített csütörtöki aukcióján.

A befektetők bíznak a kormány ígéreteiben, és látják, hogy 2010, 2011 és 2012 is biztonsággal finanszírozható. Elhiszik, hogy lehetősége lesz a kormánynak azoknak a strukturális reformoknak a meglépésére, amelyek elősegítik a GDP növekedését és az adósság növekedését - indokolta az államkötvények iránti megnőtt keresletet az InfoRádió Aréna című műsorában az Államadósság Kezelő Zrt. vezérigazgatója.

Az, hogy főként a hosszabb lejáratú kötvényekre volt kereslet, jelzi a bizalmat és mutatja, hogy a magyar állampapíroknak - összehasonlítva a régió államainak papírjaival - nagyon jó a hozamuk - emelte ki Pleschinger Gyula.

Az Államadósság kezelő Zrt.-nél 2004 óta működik egy modell, ami alapján megpróbálják optimálni az adott évi államadósság-terheket. E szerint az ideális a 30 százalék körüli deviza- és 70 százalék körüli forintadósság lenne. Ezt átmenetileg az IMF-hitelcsomag megborította, aminek következtében a devizaadósság 42-45 körül mozog - magyarázta a vezérigazgató, aki hangsúlyozta: a kívánt arányt 2016-ban, vagyis az IMF-EU-hitelcsomag törlesztése után érheti újra el Magyarország.

Élet IMF-hitel nélkül

Újabb IMF-hitellel biztonságosabb lenne a finanszírozás és könnyebben jönnének a befektetők, de a hitelcsomaghoz olyan feltételek tartoznak, amelyekről bebizonyosodtak, hogy Magyarországon nem működnek - mondta Pleschinger Gyula, aki szerint nyilván ezért volt az a mostani kormány szándéka, hogy egy új gazdaságpolitika mentén agresszívabb növekedést érjen el saját erőből.

2009 nyara óta nincs szükség az IMF-hitelre, és nehézség nélkül finanszírozza magát az ország; ezt elfogadta a piac is - tette hozzá.

Szerinte a nemzetközi hitelminősítők túlságosan borúlátóak Magyarországot illetően. Ennek oka lehet az, hogy ezek az intézetek többször kaptak olyan adatokat, amelyek "nem váltak valóssá", ezért bizalmatlanság alakult ki az országgal szemben.

Úgy véli, a kormány a mostani intézkedéseivel egy új útra lépett, amelyre nem nagyon volt eddig példa. Ezt sokan kételkedve és fenntartásokkal nézik, ezért is romolhatott Magyarország megítélése a hitelminősítők szemében.

Pleshinger Gyula szerint kommunikációs eszközökkel lehetne javítani a helyzeten: különösen a költségvetés jóváhagyása után sokat segítene egy erős és határozott kommunikáció, amellyel a befektetői csoportoknak és a hitelminősítőknek részletesen elmagyarázná a kormány a stratégiáját.