Az Aviva csoport európai felméréséből nagyon borús kép rajzolódik ki. A legfontosabb, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a reformokat, illetve ezen felül kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra - hangzott el a mai Aviva Életbiztosító sajtótájékoztatóján.

Mindenki által ismert jelenség az idősödő népesség problémája, az európai nyugdíjrendszerekre egyre nagyobb nyomás fog nehezedni a következő évtizedekben, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy a nyugdíjasok dolgozókhoz viszonyított aránya tovább fog nőni. Míg most négy aktív jut egy nyugdíjasra, 2060-ban már csak kettő aktívnak kell majd eltartania egy nyugdíjast.

Az Aviva a Deloitte segítségével azt próbálta megbecsülni, hogy 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulóknál mekkora az eltérés a megfelelő életszínvonal (70 százalékos helyettesítési ráta) melletti nyugdíjas élethez szükséges nyugellátás és a jelenleg várható nyugellátás között.

A tanulmány szerint az EU egészében az éves nyugdíjhiány 1.900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka. A számításoknál az elvárt életszínvonalat az aktív életpálya 70 százalékánál állapították meg, miközben a nyugdíjalapok éves átlagos hozama öt százalék volt (ez három százalékos inflációval számolva mindösszesen 2 százalékos reálhozamot jelent) - számolt be a Portfolio.hu.

Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene pluszban megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni. Bartók János szerint ez azt jelenti, hogy ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, vagy másképpen naponta 1.400 forintot kellene félretenni pótlólagosan.

Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint nagyon érdekes, hogy az emberek többsége nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében. A lakosság nagyobb része a legtöbb országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme a nyugdíjban. A megkérdezettek többsége szerint legalább az életpálya átlagkereset 50 százalékára lenne szükség a nyugdíjban, miközben a legtöbben elégedettek lennének, ha a jövedelmük 75 százalékát megkapnák.

Mit lehetne tenni a hiány csökkentésére?

Nagyobb bajban a nyugdíjhoz közel állók vannak, hiszen nekik kevés idejük van ahhoz, hogy a hiányt kipótolják. Az időseknek több lábon kell állniuk, míg a fiatalabbaknak könnyebb dolguk van, hiszen több idejük áll rendelkezésre. A terhek nagyobb része a közepes jövedelműeknél fog lecsapódni, legalább is a számítások szerint.

Zolnay Judit kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy a most elkészült tanulmány fontos üzenetet hordoz magában az EU kormányai számára, mivel a következő évtizedekben kulcsszerepet fog játszani, hogy az országok mikor és milyen mértékben tudják az öngondoskodásra felhívni a figyelmet.

A jövőben várhatóan kisebb részt tud csak vállalni az állam a nyugellátások terén, ezért nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egyéneknek. Az elemzés alapján jól látható, hogy a hozamoknál is fontosabb, hogy mennyit takarít meg az egyén az élete során. Végül, de nem utolsó sorban a nyugdíjon kívüli vagyon nem tud minden problémát megoldani, csak részben lehet rá építeni.

Nemzeti szinten a megoldásokat két körbe lehet csoportosítani Bartók János szerint. Egyrészt szükség lenne olyan rendszeres nyugdíjkimutatásra, ami minden állampolgár számára világosan bemutatná, hogy mire számíthat a nyugdíjban. Be kell látni, hogy az állami nyugdíj csak egy részét jelenti a jövőnkről való gondoskodásnak. Másrészt nemzeti szintű megtakarítás ösztönző rendszerre van szükség, hiszen ezzel lehet alapvetően megoldani a nyugdíjas problémát.

Az államosítás nem járható út

A tanulmány hallatlanul fontos, a probléma megoldását én is kiemelt jelentőségűnek tartom - mondta el Iván László, a Fidesz képviselője, Nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke. A magán-nyugdíjpénztárak helyzetére kitérve a képviselő elmondta: egyértelműen elutasítják azt a felvetést, amely szerint államosítani kéne a rendszert.

Céljuk, hogy az aktivitást növeljék, vagyis a tb-rendszerbe több bevétel folyjon be, miközben a gazdasági növekedést is fel kell pörgetni. "Két dolgot nem döntöttünk még el, viszont nem szeretnénk a korhatárt kötelezően emelni a jövőben, míg a járulékkulcsokat sem kívánjuk emelni" - mondta a politikus a Portfoliónak.