A bíboros a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, az egész nemzetért tartott katolikus misén kiemelte: mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek segítik a fiatalok családalapítását, a jövő nemzedékek nevelését.

Erdő Péter arra szólított fel: érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is - tette hozzá.

Mint mondta, a Magyar Katolikus Egyház átérzi és ápolja a közösséget minden magyar ajkú katolikus hívővel, ugyanakkor kereste és keresi a kiengesztelődés és a közös értékekért való együttes munkálkodás útját a szomszédos népekkel is.

Kitért arra, hogy az állam igazságos, erkölcsös rendjének egyik sarokköve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az állam feladata, hogy a területén élő emberek alapvető jogait biztosítsa, s ebbe beletartozik a nemzeti kisebbségek életfeltételeinek megteremtése - hangsúlyozta. A Pacem in terris kezdetű enciklikára hivatkozva hozzátette: az egyes népeknek nem szabad eltúlozniuk sajátosságaikat, ugyanakkor nem szabad alábecsülniük a közös értékeket.

A katolikus mise után tartott ökumenikus imaórán D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök arról beszélt, hogy a pénteki nap az összetartozás napja. "Összetartozunk, akik egy nyelvet beszélünk, (...) összetartozunk, akiknek közös a történelme, múltbeli fájdalma és a jelen feladatai európai kontinensünkön" - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: "fáj nekünk, hogy elszakasztottak egymástól, fáj nekünk, hogy testvéreinknek határon túl tengernyi hátrányt, szenvedést kell elhordozniuk", illetve az is, hogy "a döntéshozók 90 évvel ezelőtt +hamisítás alapján+ hozták meg ítéletüket". A nyugalmazott püspök azért imádkozott, hogy az ország vezetőinek legyen meg a bölcsességük a döntések során.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: az első világháború győztesei "vették maguknak a bátorságot, hogy bíráskodjanak nemcsak egyes emberek, hanem országok és népek fölött" is. Ítéletükben "az igazságosság csírája sem volt fellelhető, a döntés nem a békességet szolgálta".

Kitért arra: édesanyja, aki egy évig tartó deportálásból tért vissza a második világháború végén, azt tanította gyermekeinek, unokáinak, hogy a magyarországiak legnagyobb tragédiája Trianon volt. Ebből látszik, hogy az elődök "teljes hittel vették magukra a gyászt és nem akarták elfogadni a történelem szörnyű csapását" - tette hozzá.

Mint felidézte, 90 éve "a bánat soha nem látott egységbe kovácsolta az itt élő embereket, katolikusokat, reformátusokat, evangélikusokat, zsidókat". Ebből egyáltalán nem következett az, amit a politikai osztály gyűlölködői megvalósítottak, a zsidóellenes törvények és a holokauszt, sőt éppen az ellenkezője következett volna - hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke.
Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára úgy fogalmazott: "90 évvel ezelőtt nemzetünk anyaföldje megtépáztatott és szétziláltatott. Azóta a nemzeti összetartozás mindennapos természetessége megpróbáltatott". Mint mondta, 2004 decemberében a nemzet gyengesége "élte meg mélypontját", napjainkban azonban a gyógyulás ígéretes jelei és a gyógyítani akarás bátor tettei tapasztalhatók.

Bóna Zoltán nemzetünkért, felemelkedésünkért, biztonságunkért és megtartatásunkért, jogért és igazságosságért, mindennapi kenyérért és mindennapi kegyelemért imádkozott, valamint azért, hogy az árvíz ne pusztítson tovább.
A rendezvényen részt vett Schmitt Pál (Fidesz), az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Martonyi János külügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, valamint Boross Péter volt miniszterelnök. A minisztereknek az árvíz miatt rendkívüli kormányülésre kellett elmenniük a mise közben.