Valóban lehetséges ez az eredmény, igen hasonló adatokat mér az összes közvélemény-kutató intézet. A közvélemény-kutatásokat mindig komolyan kell venni, de ugyanakkor vigyázni sem árt velük. Elég csak arra gondolni, hogy a négy utolsó országos választás alkalmával - amelyek közül kettő európai parlamenti választás volt - két esetben (2002-ben és tavaly 2009-ben) nagyot, éppenséggel óriásit tévedtek a közvélemény-kutatók, egyszer lényegében pontosan jelezték a későbbi erőviszonyokat (a 2006-os országgyűlési választáskor), végül 2004-ben kevésbé bántó hibával közelítették az eredményt. Még nem tudjuk, most melyik esetről lesz szó. Márpedig most könnyű tévedni, mert erősen átalakulóban van a pártszerkezet.

Az egyik típushiba például, hogy a Fideszt "túlmérik". Volt olyan közvélemény-kutató, amelyik az európai parlamenti választás előtt, egy éve 12 százalékkal többet jósolt a Fidesznek, mint amennyit aztán a párt szerzett. Amikor tehát a Fidesz vezetői azt mondják, hogy minden szavazatra számítanak, és még egyáltalán nem érzik eldőltnek a választást, akkor nem csodálkozom. Könnyen lehet, hogy a közvélemény-kutatóknak igazuk lesz, és a Fidesz biztosan megszerzi a kétharmados többséget - de az is lehetséges, hogy csak a határon lesz, és nem jóval fölötte, hanem inkább alatta.

A kérdés másik fele az, hogy mire lehet elég a választásig, pontosabban a kampánycsendig hátralévő idő? Kire lehet még hatni?

Azt hiszem, most viszonylag sokan vannak, aki még nem döntöttek - és ők döntően baloldali szavazók, tehát nem fognak jobboldali pártra voksolni. A jobboldal felé való mozgások nagyrészt lezárultak, ott esetleg még a Fidesz és a Jobbik között hezitálhatnak egyesek, bár belőlük jóval kevesebb van, mint két hónappal ezelőtt. Akkor még igencsak sok kettős szavazó lehetett, ám a Fidesz azóta sok kaput bezárt.

Azzal, hogy keményen beszél a Jobbikról?

Így van. Bizonytalanság tehát inkább a baloldalon van. Ha az összes pártot beleszámoljuk - a Munkáspártot is -, akkor a baloldalnak 3,1 millió szavazója volt négy éve, vagyis nagyjából 55 százalék. Most közülük körülbelül 1,6 millióról tudjuk hozzávetőleg, hol vannak, tehát még mintegy másfélmillióról nem. Egy részük biztosan nem megy el szavazni. Ám az a gyanúm: akár félmillió olyan baloldali szavazó is lehet, akinek egy része bármelyik baloldali pártnál megjelenhet hirtelen - akár az MSZP-nél is.

Tehát úgy vélem, hogy a szocialistákat alulmérhetik akár a közvélemény-kutatók, könnyen elképzelhető, hogy vannak rejtőzködő MSZP-szavazók. Csakhogy az állandó botrányok meggyengíthették évtizedes elkötelezettségüket, ha egy részük a két kispártra szavaz majd, ez még meglepetést is okozhat.

Ezeknek a szavazóknak egy része ma még nem tudja, kire fog voksolni. Lehet, hogy otthon marad - a tapasztalatok szerint erre a fiatal, alacsony társadalmi státuszú emberek hajlamosak -, mert azt gondolják, hogy ezzel jól megbüntetik a szocialistákat, meg úgy általában az összes semmire kellő pártot. De a magasabb státuszú, idősebb szavazókban van kötelességtudat, ők elmennek választani, és kiválasztják a számukra legkevésbé rossz pártot. És mivel döntően sokszoros baloldali szavazókról van szó, akik 1994 óta mindig a baloldalra szavazhattak, alighanem most is balra szavaznak. Döntésükben kevésbé a választási kampány a meghatározó.Tehát őket plakátokkal, televíziós reklámmal már nem lehet meggyőzni?

Valamelyest befolyásolja őket a kampány, de inkább az a kényszer hajtja őket, hogy szavazni kell, a választás fontos az országnak, és régi identitásuk alapján voksolnak.

Az MSZP-nek egész biztosan nagyon sok ilyen szavazója lehetett még karácsony táján, azóta azonban rengeteg botrány volt, szinte nincs olyan nap, hogy ne robbanna ki újabb, ez pedig igen rombolóan hathatott a szocialisták támogatottságára.

Karácsony táján még azt gondoltam, hogy az MSZP-nek akár 4-6-8 százalékpont tartaléka is lehet ebben a közegben, most azt mondom, hogy nem tudjuk, mennyi. Könnyen lehet, hogy jóval kevesebb vagy szinte semmi, de azért valószínűbb, hogy valamennyi maradt.

De ha ezt a logikát követem, akkor az elitbe eddig bele nem tartozó pártra kellene nagyobb számba szavazniuk, ez pedig a Lehet Más a Politika. Jó a logikám?

Igen, és a közvélemény-kutatások is ezt igazolják, hiszen egy részük már öt százalék körül vagy egyenesen afölött méri az LMP-t, az egyik intézet szerint akár kilenc százalékos eredményt is elérhetnek.

A Lehet Más a Politika is meglepetést hozhat, mert nagyon sok olyan ember van ma Magyarországon, aki éppen azt szeretné, legyen végre másmilyen a politika. A szocialisták is a kicsikben látták meg a versenytársaikat. Tehát szavakban a jobboldal ellen harcolnak, de valójában a két kicsivel versenyeznek.

Megpróbálták például az MDF fővárosi területi listáját "kilőni".

Például. A Lehet Más a Politikát kevésbé ütötték, de az MDF kampányát szabályosan megpróbálták ellehetetleníteni.

Az még érthető, hogy a jobboldalon haragszanak az MDF-re, hiszen az is jobboldali párt volt eredetileg, 2002-ben még Dávid Ibolya volt Orbán Viktor mögött a második a közös listán, és a Fidesz 2006-os vereségében biztosan része volt az MDF-nek. A pártot rút árulónak tartják sokan a jobboldalon, mert áthajózott a baloldali erőtérbe, és sokszor mentette meg a kisebbségi szocialista kormányt, olyan nagyon fontos szavazásokon is, mint az adótörvények 2008-as elfogadása.

Cserébe a kormány is sokszor mentette meg az MDF frakcióját.

Így van. Mégis úgy vélem, csúnya dolog, amit az MSZP tett az MDF-fel, ráadásul az egész matematikailag sem igazán őszinte. Mert mit mond az MSZP? Azt, hogy harcol a Fidesz kétharmados többsége, meg a Jobbik ellen. Ám, ha a két kicsi kiesik, akkor könnyen belátható, hogy ezáltal az MSZP szerez ugyan öt-tíz mandátumot, annyival nagyobb lesz a frakciója, viszont az összbaloldal 15-20-at veszít. Ezeknek a mandátumoknak közel a felét pedig a Jobbik viszi el, mert a kompenzációs listáról a Fidesz alig fog mandátumot szerezni.Mert az egyéni képviselő-jelöltjei már első körben nyernek.

Ráadásul kevesebb szavazattal megszerezheti a Fidesz a szükséges kétharmados többséget, ha három párt van csak az Országgyűlésben. Tehát furcsa mód az MSZP a saját kimondott céljai ellen lép fel, mikor a kicsik ellen harcol.

Tévednek? Nem látták be, hogy ez lehet a következmény, vagy muszáj volt mindenki ellen kampányolniuk?

Egyáltalán nem tévednek. Azt hiszem, a baloldal és az MSZP érdeke mára élesen szétvált. Az össz magyar baloldalnak az volna az érdeke, hogy minél nagyobb legyen, az MSZP viszont a túlélésre játszik, azért harcol, hogy az egyetlenegy ellenzéki párt legyen a baloldalon a következő parlamentben. Újra szeretnék építeni a régi nagy MSZP-t, ebben pedig igencsak akadályoznák őket a kicsik. Ha ugyanis az MSZP-t most nagyon súlyos vereséget szenved - márpedig azt fog -, akkor előfordulhat, hogy túllép rajta a történelem. Ez Kelet-Európában az ilyen pártokkal lényegében már mindenütt megtörtént.

Jelenleg lehetetlen megmondani, miből lehet az új magyar baloldal, de egyáltalán nem biztos, hogy az MSZP-ből, ha mások is vannak a színen - ezért szeretné az MSZP elérni, hogy más ne legyen bent a parlamentben. A baloldaliak között sokan mondják azt, hogy fogjuk be most az orrunkat és szavazzunk a szocialistákra. Az MSZP azt akarja, hogy ez tartósan így is maradjon.

Nézzük a kampányt, ami egyébként nem nagyon volt, az viszont tény, hogy a Fidesz például sokkal kevesebb hibát követett el, mint korábban. Mindenki elérte a kampányban, amit elérhetett? Kihozták belőle a maximumot?

A főszereplő pártok számára nehezen elérhető kampányeszközökkel a kitűzött céljuk. A Fidesz olyan arányban vezet, ami egy régi demokráciában szinte elképzelhetetlen, és egyenesen példa nélküli, hogy valószínűleg háromszor erősebb, mint az utána következő párt.

Ez azt jelenti, hogy nem is érte meg kampányolni, mert ezen csak rontani lehet?

Csak rontani lehet. Bármit mond a Fidesz, abból csak baja lehet.

A maguk szempontjából ezt jól csinálták.

Érdekeiknek megfelelően kerülték a vitahelyzeteket. Az MSZP pedig mondhat most bármit, az elmúlt nyolc év kormányzása, a tények beszélnek. Biztos volt tervük, hogy mit kell cselekedniük. Látszik, hogy a törzsközönségük felé akartak fordulni, a legbiztosabb szavazóikat akarták elvinni, csakhogy minden napra jutott egy botrány, ami folyvást szétzilálta a mondanivalójukat.

Hibát senki nem követett el?

Mindegyik nagyobb szereplő sorsát alapvetően a helyzete determinálta. Volt persze hiba. A Fidesz - egyébként érthetően - fölsorakoztatta a jobboldal jelentős véleményformálóit a Jobbik ellen, amely előtt két lehetőség volt: hallgat, mint a sír, vagy visszalő. Küldetéses radikális párthoz illően a Jobbik persze visszalőtt, szinte atomfegyverrel. Vona Gábor Orbán Viktorhoz nyílt levelében a hazaáruló kifejezés és a likudozás is szerepelt. Ám ez már sok a jobboldali közvélemény számára, illusztrálta, mennyire radikális a Jobbik, ha már Orbán Viktort alázni próbálja.

A Fidesz fő célja az volt, hogy lezárja a kapukat a Jobbik felé, hiszen közvélemény-kutatások is jelezték, hogy a szavazóinak akár 10-15 százaléka is fontolgatta, hogy kétfelé szavaz. Ezt megtette, így a Jobbik lendülete biztosan megtört, támogatottsága talán visszaesett, a Fidesz erősödött.

Ám a Jobbik még így is nagy ismeretlen, okozhat meglepetést, lehetnek még mindig rejtőzködő szavazói. Egy éve, az EP-választás előtt is négy-hét százalék közé mérték, és lett belőle tizenöt.

Akárhogy is lesz: máris tény, a Jobbik áttörést ért el Magyarország leginkább reményét vesztett részein. Van egy-két megye, ahol már 1945 előtt sem volt igazán vonzó a kapitalizmus, most meg aztán különösen nem az. Észak-kelet Magyarország vidékei eddig az MSZP-nek álltak leginkább - most a Jobbik szabályosan leradírozta itt a szocialistákat. Egyes körzetekben nem kizárható a Jobbik harminc százalék fölötti szereplése sem.

Nagy kérdés, mi lesz Budapesten és az ország sikeresebb részein, ahol az EP-választáson a Jobbik tíz-kilenc százalékot ért el. Mi lesz az Alföld déli részén? Mi van a kevésbé sikeres Baranyában? Egy sor kérdésre majd csak a választási eredmény fog választ adni.

4

Ha röviden kell fogalmaznom, akkor azt mondhatom, hogy a Fidesz a kampányában igyekszik feledtetni korábbi állításait. A Fidesz roppant eloszlási nyomás alatt tartotta a baloldalt nyolc esztendőn át, még a száznapos Medgyessy-programra is azt mondta, hogy szép, de kevés, több kéne. Majd később minden reformszándékra nemet mondott. Most az egyetlen mondatban összefoglalhatóan annyit mond a Fidesz: nagyobb áldozathozatal, megszorítás nélkül, pusztán a jó és hangsúlyozottan korrupciómentes kormányzással Magyarország kikerülhet a bajból. Márpedig, ha a magyarok valamit hallani akarnak, akkor éppen ez az. Azt akarják hallani, hogy elég volt az áldozatokból, dolgozom én eleget, mindent megteszek a családomért, magamért. A kormány az, aki mindent elront, a kormány lop, csal, hazudik, de, ha ez megváltozik, akkor belátható időn belül jobb lesz.

Bár az emberek jelentős része tisztában van azzal, hogy nagy a baj, mégis nagyon sokan hiszik, pusztán a jó kormányzás megfordíthatja a dolgokat.

Ez hit kérdése. Bízni kell valakiben. Orbán Viktorban ennyire bíznak?

A jobboldali közönségben óriásiak a várakozások, a baloldaliak meg ambivalensek vagy ugyanolyan ellenségesek Orbán Viktorral, mint 15 éve, még akkor is, ha esetleg most a Fideszre szavaznak.

Tehát a jobboldali törzsközönségben, úgy érzem, jókorák a várakozások, mélyen benne van az emberekben, hogy ők tényleg mindent megteszek. És valóban, a magyarok jelentős része nagyon sokat dolgozik, igyekszik. A kormányok bántó hibákat követtek el. Rémületes a korrupció.

Ám sajnos, ennél nagyobb a baj. Az a társadalmi modell, ami Magyarországon döntően még a Kádár-korszakban alakult ki, mára elveszítette csaknem minden felhajtóerejét. A piaci nyitás előnyeit az ország már korábban learatatta. A magyarok ügyességére, főleg az állam és a másik magyar kijátszására alapozott modell jó ideje alulma¬radni lát¬szik a többi térségbeli ország társadalmával szemben. Ha megnézzük, a növekedési mutatóink csak 1997-től 2000-ig javultak, de már az Orbán-kormány alatt elkezdtek romlani, és utána lényegében töretlenül még inkább mentek lefelé. Közben a többi országban jobbára száguldó növekedés volt. Az a társadalmi modell, ami nálunk kialakult, egyszerűen nem elég versenyképes a szomszédokéval. Új lökést kell neki adni a magyar gazdaságnak, és ebben bizony benne van az áldozathozatal is. Másképp kell élni, mint ahogy eddig tettük. Ez kiáltóan látszik az egészségügyben, a felsőoktatásban. Maga a Fidesz is mondja, adócsökkentés kell, de ennek a forrásfedezetét meg kéne nevezni. Tehát a Fidesz körül a legproblematikusabb az, hogy miből és hogyan?

Nem elég az, hogy a Fideszbe vetett bizalom mutatja az emberek áldozatvállalási hajlamát?

A tapasztalat azt mutatja, hogy hihetetlenül gyorsan megfordulhat a közvélemény. Magam is sokáig azt hittem, hogy messze a legbeágyazottabb, legszilárdabb párt a szocialistáké - és lám, hogy összeomlott.

Ha nagyon mást tenne egy kormány, mint amit ígért, akkor szinte mindegy, hogy mekkora a százalékban kifejezett felhatalmazása. A Fidesz mondanivalójában én a legnagyobb problémát abban látom, hogy annak a jelentős részére, amit cselekedni kell majd, arra nem is kér felhatalmazást. Amit persze értek, hiszen húsz év alatt megtanulta minden magyar párt, hogyha elkezd nyíltan, őszintén beszélni, akkor nagyon ráfizet. Aki kétszer veszített választást, az érthetően óvatos, de mikor a kormányzati felelősség a Fideszé lesz, akkor neki kell a kétségtelen modellválság bajait valahogyan megoldania.

Nézzük a jobboldal radikális oldalát! A Jobbik az Európai parlamenti választás óta megkerülhetetlen. Mit kínálnak?

A Jobbik lényegében a totális rendszertagadás pártja. Főleg azokon a vidékeken hódít, ahol a legrosszabb arcát mutatja a magyar kapitalizmus. A harminc év alatti fiatalok között már nagy párt. Nem veri meg a Fideszt, de sokkal erősebb, mint a szocialisták.

A rendszertagadás valami jövőt mutat?

Vannak az országnak olyan vidékei, ahol harminc év óta ígérnek reformot, kérnek áldozatot, mégis megmaradt a reménytelenség - ott, bizony elég. Ott az emberek azt mondják, hogy a kapitalizmus magyar modellje megbukott, ide nekünk valami mást. Láthatóan, a Jobbik a reménytelenség térségeiben volt átütő. A Jobbik fő mondanivalója a végtelen elitellenesség - és számára mindenki az országot tönkretevő elithez tartozik, a Fidesz is. Szerinte egyetlenegy nemzeti párt van, a Jobbik. Mindenki más valahogyan liberális, és a globalizáció oldalán áll.

De mi az, amit a párt kínál? Mindenkinek jobb lesz holnaptól?

Azzal, hogy kiseprőzzük a végletesen igazságtalannak bizonyult kapitalizmust, és most végre végigvisszük a "valódi magyar rendszerváltást", jobb lesz. Ahol nagyon nagy a reménytelenség, ott egyedül a csoda ígérete hódít, ez sokszoros történelmi tapasztalat. Még akkor is, ha a Jobbik a két világháború közötti magyar jobboldali radikalizmus nyelvét életre keltve olyan világot kínál híveinek, ami egyszerűen nincs a jelenleg létező világban.