Tud-e a Fidesz kétharmados többséget szerezni? Tudja-e mozgósítani az inaktív szavazóit az MSZP? Bejutnak-e a parlamentbe a kis pártok? Ezek a magyar belpolitika legfőbb kérdései tíz nappal a választások előtt, és a voksolás eredménye is nagyban függ az erre adandó válaszoktól. A közvélemény-kutató cégek most még óvatosak, de azt mind ki merték mondani, hogy a Fidesz fogja nyerni a választásokat. Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatójának a véleményével is egyetértett mindenki, amely szerint a legnagyobb ellenzéki párt mellett legfeljebb az MSZP és a Jobbik rúghat labdába az egyéni választókerületekben.

A szakértő szerint kizárt, hogy a Fideszen kívül más párt nyerjen egyéni választókerületet az első fordulóban, a második fordulóban azonban egyes körzetekben - például a Borsod megyei Ózdon - a Jobbik is képes lehet mandátumot szerezni. A szocialistáknak erre két kerületben van esélyük: a budapesti 19. és 20. választókerületben, azaz Angyalföldön. Závecz Tibor megjegyezte: a 176 választókerületből már 140-ben az első fordulóban meglehet a győztes.

A Fidesz kétharmados többségét már nem merték jósolni a szakértők. Závecz Tibor szerint a legszélsőségesebb esetben már 47-48 százalékos listás szavazati arány is elegendő lehet a Fidesznek a kétharmadhoz, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója pedig úgy vélekedett, ennek megszerzésére komoly esélye lehet a pártnak. Mráz Ágoston Sámuel négypárti parlament alakulását várja: szerinte az MSZP-nek is meglehet az általa kitűzött egymillió voks.

A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója hozzátette, hogy ők már nem számolnak az MDF-fel, az LMP-vel viszont annál inkább: tényként kezelik, hogy a párt bejut a parlamentbe. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tömörülésnek nincs identitása, ezért nehéz megbecsülni a teljesítményét. "Akár 9 százalék is ott van a rendszerben" - fogalmazott.

A Forsense szerint sem lesz ott a parlamentben az MDF. A kutatócég viszont felhívta a figyelmet a szavazatmegosztás lehetséges kimeneteleire. Kevés ugyanis az egyéni jelölt, és szerinte például egy LMP-szavazó - hiába voksolt listán a pártra - szavazni fog egy egyéni jelöltre is, még akkor is, ha nincs LMP-s induló a körzetben.

Hann Endre, a Medián igazgatója beszélt egyedül a részvételi arányról, ami a 2006-os választás előtti hetek tapasztalataiból kiindulva alacsony lesz. Akkor 52-ről 59 százalékra emelkedett a magukat biztos szavazóknak mondók aránya, ez most 53 százalékon maradt. Könnyen lehet, hogy ez egy alacsony részvétel mellett zajló választás lesz - magyarázta.

A jelenlegi helyzet a Fidesznek kedvez, a legnagyobb inaktív és bizonytalan szavazótábora ugyanis az MSZP-nek és a Jobbiknak van. A kutatók szerint a szocialistáknak kétszáz-háromszáz ezer szimpatizánst kell meggyőzniük, a Jobbiknak pedig a Fidesz és a radikális párt között ingadozó több százezres táborból kell átcsábítania szavazókat.