A pénzügyminiszter képviselői kérdésre elmondta: a tervezett lehívásokkal együtt Magyarország 14 milliárd euró hitelt hívott le a Nemzetközi Valutaalap és az EU által biztosított hitelkeretből, ebből 8 milliárd euró került felhasználásra, a többi az ország devizatartalékait növeli. A felhasznált 8 milliárd euróból az államadósság refinanszírozására 6,5 milliárd eurót fordítottak, a többi bankokhoz került tőke- és hiteljuttatás formájában - tette hozzá.

Pénzügyminisztériumi források szerint Magyarország eddig 11,25 milliárd euró hitelt hívott le, 2,9 milliárd euró lehívása pedig folyamatban van. Ez utóbbiból 1,4 milliárd euró származna az IMF-től, 1,5 milliárd euró pedig az EU-tól.

Az IMF-hitel kamatterheit firtató kérdésre Oszkó Péter hangsúlyozta: a hitel mintegy 7 százalékpontos kamatelőnyt biztosít a piaci forrásokhoz képest, hiszen a valutaalap hitele 2,5-3,5 százalékos kamatterhet jelent, míg államkötvényeket 10 százalék körüli hozamszinten lehet kibocsátani.

A pénzügyminiszter leszögezte: a kormány egyelőre nem folytat tárgyalásokat az IMF-fel további hitelkeret létrehozásáról, a cél az, hogy ne kelljen újabb hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól.

Oszkó Péter megerősítette, hogy a kormány 2009-re 6,7 százalékos GDP-visszaeséssel, 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 4,5 százalékos inflációval számol.

Horn Gábor (SZDSZ) kérdésére válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy a Magyarország és az IMF közötti legújabb szándéknyilatkozat-tervezet egy kitétele szerint egy központi beszedésű, értékalapú, vagyoni típusú adó ésszerűen része kell, hogy legyen a magyar adórendszernek. Oszkó Péter hozzátette: a szándéknyilatkozat végleges formája a napokban kerül majd nyilvánosságra.

Az ellenzék részéről Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke vitatta azt, hogy jobb helyzetben van az ország az IMF-hitel révén, és arról is szólt, hogy ha nem indul be hamarosan az állampapírpiac, akkor újabb hitelre lesz szükség a valutaalaptól. Mádi László (Fidesz) úgy érvelt: míg korábban a kormány szerint az IMF-fel történt megállapodás biztonsági tartalékot jelent az országnak, addig ehhez képest most már egyértelműen az ország középtávú finanszírozása a hitel célja. Babák Mihály (Fidesz) több ponton is bírálta a kormány tevékenységét, felvetve: megkérdőjelezi a kormány és a parlament függetlenségét az, hogy bizonyos gazdaságpolitikai intézkedéseket az Európai Bizottság, illetve az IMF hagy jóvá a hitelezés feltételeként.

Oszkó Péter az ellenzéki kérdésekre, felvetésekre reagálva leszögezte: a kormány nem tervez további lakossági megszorításokat 2010-re.Az állami kiadásokról elmondta, 2009-2010-ben összesen mintegy 1.300 milliárdos lefaragást hajt végre a kormány, ám a GDP visszaesése miatt az állam bevételei is csökkennek. Rámutatott: ez a két hatás nagyjából kiegyenlíti egymást, így adócsökkentésre jelenleg nincs lehetőség.

Ugyancsak kérdésre reagálva Oszkó Péter hangsúlyozta: nincs kifejezetten a multiknak járó adókedvezmény, és az 1990-es évek eleje óta egyedi elbírálás alapján sem nyújt az állam adókedvezmény egyetlen cégnek sem. Nagyvállalati adókedvezmények vannak, származástól függetlenül - húzta alá, hozzátéve, hogy emellett természetesen a kis- és középvállalatoknak is járnak bizonyos adókedvezmények.

A pénzügyminiszter szerint az is a kormány munkájának sikerét jelzi, hogy a munkanélküliség kisebb mértékben növekedett Magyarországon, mint sok más régiós országban, például Szlovákiában. Varga Mihály (Fidesz) felvetésére elismerte, hogy Lengyelország makrogazdasági helyzete kedvezőbb Magyarországénál, ám ezt az ország alacsonyabb államadósságával, nagyobb belső piacával magyarázta.

Oszkó Péter kiemelte: a magyar államadósság kockázatát mutató CDS-felár március végétől mostanáig nagyjából megfeleződött, s ez is a kormány válságkezelő programjának kedvező piaci megítélését tükrözi.

Varga Mihály (Fidesz) a meghallgatás végén újságíróknak elmondta: "elrontott múlt, bizonytalan jövő, ez jellemzi az IMF-megállapodás mellett az ország mai működését."

Kiemelte: világosan látszik, hogy az ország az IMF-hitel lejártával nem kerül jobb helyzetbe, erősödnek azok a vélemények, hogy az országnak elő kell készítenie egy újabb megállapodást a valutaalappal. Megítélése szerint a pénzügyminiszter kijelentéseit kincstári optimizmus jellemezte. Úgy vélte, szükség lehet a mostani megállapodás lejártával egy újabb, 10-15 milliárd dolláros IMF-hitel előkészítésére.