Amennyiben a parlament konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal választ új miniszterelnököt, nincs lehetőség szavazni a kormányprogramról. Az országgyűlés egy szavazással fejezi ki bizalmatlanságát a korábbi kormányfővel szemben, és választja meg az új miniszterelnököt, de programról nem szól az alkotmány - hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely alkotmányjogász.

Az új kormányfő megválasztásával a régi kormány miniszterei és államtitkárai ügyvezetőként még hivatalban maradnak, így fordulhat elő, hogy egy Bajnai Gordon vezette kormányban Bajnai Gordon miniszter is lesz - igaz, várhatóan csak néhány óráig, ameddig a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi az új kabinet tagjait.

Az alkotmányjogász az inforadio.hu-nak azt mondta, semmi sem zárja ki, hogy a kormányfő magának tartson fenn tárcát, még ha ebben az esetben technikailag vélhetően az államtitkár viszi a minisztérium ügyeit az új tárcavezető kinevezéséig. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban két napig a Horn-kormány tagjait vezette, mivel Göncz Árpád akkori államfő csak később nevezte ki a jobboldali kabinet tagjait.

A korábbi tervek szerint április 6-án terjeszti be az MSZP a konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlamentben , amelyről aztán április 14-én szavaznak a képviselők. A konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők egyötöde, vagyis 78 honatya kezdeményezheti, amelyet az országgyűlésnek három napon túl, de nyolc napon belül tárgyalnia kell az Alkotmány szerint. Az indítvány aláíróinak meg kell nevezniük az új kormányfőt is.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával az új miniszterelnököt azonnal megválasztja a parlament, s az új kormányfő esküt is tesz, ezzel megszűnik a kormány megbízatása, de az új kabinet megalakulásáig a régi kormány hivatalban marad, vagyis a miniszterek gyakorolják hatáskörüket, de nemzetközi szerződést nem köthetnek, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben alkothatnak. Az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a politikai tanácsadók és a főtanácsadók megbízatása az új kormány megalakulásáig tart.

A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott új miniszterelnök a szavazás után kezdeményezi az Országgyűlés elnökénél a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatását, majd a köztársasági elnöknél a tárcavezetők és az államtitkárok kinevezését. A kinevezés után a kormány megalakul, tagjai leteszik a parlamenti esküt. Az új szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki a miniszterek javaslatára.

Sólyom László köztársasági elnök - aki múlt hét szerdán egy interjúban az előrehozott választást nevezte a legjobb megoldásnak - a tervezett konstruktív bizalmatlansági indítványról azt mondta: ezzel azt lehet elérni, hogy egy kellő parlamenti támogatásnak híján lévő miniszterelnököt egy többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel, ezért nem lehet azt mondani, hogy ez alkotmányellenes alkalmazása lenne az eszköznek. Ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus - vélekedett az államfő.