Április 16-a óta, negyedik hete zajlik a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítés, amelyet eddig 9300 hektáron végeztek el - mondta az InfoRádióban Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ez biológiai, tehát a szúnyoglárvák elpusztítására irányuló szúnyoggyérítés, ami a héten is folytatódik, 1700 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek. A Dunának a Komárom-Esztergom vármegyei, illetve a budapesti szakaszán, valamint a Pest megyei Csepel-szigeti részén veszik célba a szúnyogok tenyészőhelyeit. A további aktuális helyszínekről itt írtunk korábban.

Most biológiai irtás zajlik egy természetben is előforduló, talajlakó baktérium által termelt fehérjével. Ezt akár folyadék formában, akár granulátum formában is be lehet juttatni a vízbe. A fehérjét a szúnyoglárvák elfogyasztják, ettől leáll az emésztésük és egy-két napon belül elpusztulnak.

"Ez csak és kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, tehát még az árvaszúnyogokra sincsen hatással, se semmilyen más élőlényre nem ártalmas. Nagy hátránya viszont, hogy csak a lárvák ellen lehet vele fellépni, a kifejlett szúnyogok ellen hatástalan ez a készítmény" - hangsúlyozta Mukics Dániel.

Azzal kapcsolatban, hogy az országban nemcsak a katasztrófavédelem által felmért szúnyogtenyésző helyeken fejlődnek a kártevők, hanem minden egyes kerti vödörben, talicskában, temetői vázában, hangsúlyozta:

egy-egy deciliter vízben hetente akár kétezer szúnyog is ki tud fejlődni.

A szóvivő hangsúlyozta ezért annak fontosságát, hogy mindenki figyeljen oda a saját kertjére, teraszára, erkélyére, és ott szüntesse meg a kis pangó vizeket, hogy ne tudjanak bennük kifejlődni a szúnyogok, azokat ugyanis nem tudják elérni a központi szúnyoggyérítéssel.

A biológiai védekezésen kívül rendszeresen végeznek vegyszeres irtást is, ezzel a kifejlett szúnyogok ellen lehet beavatkozni. Jelenleg azonban - bár már szép számban vannak kifejlett szúnyogok is - még nem tart ott a folyamat, hogy a vegyi beavatkozásra sor kerüljön.

Az éghajlat változásával a szúnyogok között is megjelentek invazív fajok, ilyen a tigrisszúnyog is. Mint Mukics Dánel elmondta, Magyarországon 50 szúnyogfaj honos, és jelen van három invazív szúnyogfaj is, ezek külföldről "költöztek be". A szúnyogok elsősorban emberközeli életmódot folytatnak, tehát,

hogyha sok csípőszúnyog van az otthonunkban, azok jó eséllyel valahol a kertünk közelében fejlődtek ki,

mert nagyon sok embert támadó szúnyogfajnak az élettere az egészen kicsi, néhány száz méter. Épp ezért fontos megszüntetni a kertek, erkélyek, teraszok pangó kis vizeit.

Mindazonáltal a katasztrófavédelem által is használt biológiai készítmény ezekkel az invazív szúnyogfajokkal szemben is hatásos.

"Arról is beszélnünk kell, ha szúnyoggyérítésről van szó, hogy a katasztrófavédelem azokon a területeken avatkozik be, ahol már nagyon komoly szúnyoghelyzetről lehet beszélni. Ám nemcsak a katasztrófavédelem végez szúnyoggyérítést, hanem az önkormányzatok is, hiszen a vonatkozó törvény alapján a kártevőirtás - és a szúnyogok ilyen minőségben kártevőnek számítanak - az önkormányzatok alapvető feladata", mondta még Mukics Dániel.