A testület szerint a hivatalok jogi státusát a kormány csak a kétharmados önkormányzati törvény módosításával rendezheti át regionális hatáskörűvé, ám erről a parlamentnek az utolsó ülésnapján sem sikerült döntenie. Így viszont nincs alkotmányos megoldás arra a kérdésre, hogy mi legyen a helyhatóságok törvényességi felügyeletét és számos más államigazgatási feladatot is ellátó kormányhivatalok sorsa. Múlt héten még úgy tűnt, hogy lesz egyezség, hiszen a kormány és az ellenzék is előállt egy-egy javaslattal. A kettő között a különbség az volt, hogy a hivatalok hatásköre kiterjedhet-e több megyére. A Fidesz nem akarja a szocialisták regionális rendszerét, ezért ismét elbukott az ügy. A hét hivatal - illetve a hozzájuk tartozó tizenhárom megyei kirendeltség -, valamint a régiónként alkalmazott száz-kétszáz ember helyzete egyelőre tisztázatlan.

A Magyar Nemzet azt írja: bár a Robin Hood-adó az eredeti célkitűzések szerint a panellakások fűtés-korszerűsítéséhez teremtett volna pénzt, most úgy tűnik, éppen erre nem igazán marad az energiaipari cégektől beszedett, 30 milliárd forintra tervezett összegből. Egyelőre az sem világos, miként lesz felhasználható jövőre ez a fajta - a lap szerint csak mintegy 10 milliárd forintos - támogatás. Szanyi Tibor, az MSZP távhő eseti munkacsoportjának vezetője korábban még azt mondta, hogy a különadóból befolyt összeg egyötödét számlajóváírásra, míg a többi részét felújításra fordítják.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy sorra mondja fel tejfelvásárlási szerződéseit a hazai tejipar, mert a cégek nem tudják értékesíteni az eddig megvett mennyiséget. Elképzelhető, hogy januártól akár százmillió literre nem lesz vevőjük az állattartóknak. A Tej Terméktanács megpróbálja más feldolgozókhoz irányítani azokat a gazdálkodókat, akik felvásárló nélkül maradtak. A termelők az idén 1,8 milliárd liter tejet állítanak elő, ebből 1,25 milliárdot a tejipar vesz át, míg a többit a gazdálkodók közvetlenül a fogyasztóknak adják el, vagy saját gazdaságukban használják fel. A belföldi fogyasztás az idén is több százalékkal csökken, miközben az import tovább növekszik (egyes becslések szerint akár 30 százalékos részarányt is elérhet). Hasonló gondok jellemzik az exportot is, mivel az eddig fő vásárlónak számító olasz piacot francia és német cégek hódították meg.