Az amerikai campusok, különösen az elit egyetemeken, régóta egyfajta szubkultúrát képviselnek. Nagyon erősek a különböző progresszív irányzatok, amelyek sok esetben összekeverednek a tudományossággal – különösen a kritikus rasszelmélet- vagy adott esetben a posztkolonializmus-oktatás esetében –, ami a világot olyan szemüvegen keresztül szemléli, amelyben az elnyomó és az elnyomott harcát értékelik minden kontextusban, ilyen módon a palesztin–izraeli konfliktust is – magyarázta az InfoRádióban Sayfo Omar.

A szakértő elmondása szerint az amerikai palesztinbarát csoportok nem ma keletkeztek; a mostani tüntetések két nagy szervezője:

• a Jewish Voice for Peace anticionista, progresszív zsidó diákszervezet, amely 1996-ban alakult az általánosságban is liberálisabb mondható Kalifornia államban, valamint
• a mostanság egyre aktívabb Students for Justice in Palestine csoport, amit 1993-ban alapítottak, és már több mint négyszáz campuson van jelen.

Utóbbit illetően a kutatási vezető azt is megjegyezte, hogy miután egy ernyőszervezetről van szó, radikális ágak is tartoznak hozzá, amelyek adott esetben már különféle muszlim diákszervezetekkel kiegészülve tüntetnek a zsidó állammal szemben.

Miközben a diáktüntetések nyomán már több egyetemi vezető lemondani kényszerült, a politikai hatalom próbál nem beleavatkozni. Látni kell – folytatta Sayfo Omar –, hogy az amerikai elitegyetemek (és általában az amerikai felsőoktatás) nagyban a donoroktól függ, vagyis a végzett hallgatóktól, akik a későbbiekben befutnak a politikában, az üzleti szférában és adományaikkal támogatják az intézményeket. Ilyeténképpen minden irályú demonstráció, amely érdekeket, érzékenységeket sért, így a mostani is, magában hordja annak a veszélyét, hogy egyes donorok elfordulnak az egyetemtől.

Ez történt múlt év decemberében – jegyezte meg a Migrációkutató Intézet munkatársa –, amikor a kongresszusi meghallgatásán a Harvard és a Pennsylvania Egyetem elnöke nem tudott (vagy akart) határozott válasszal szolgálni, hogy a tüntetéseken elhangzott antiszemita rigmusok, illetve a zsidók kollektív népirtására tett felszólítások sértik-e az egyetemi szabályzatokat. Emiatt botrány kerekedett, a donorok elégedetlenségüknek adtak hangot, a vezetők pedig lemondani kényszerültek. Az ő hibájukból tanulva a Columbia Egyetem rektora az idén év eleji kongresszusi meghallgatásán már határozott „igen” választ adott arra a kérdésre, hogy sérti-e az egyetem szabályzatait az efféle gyűlöletbeszéd – tette hozzá.

Ami a jelentős befolyással bíró amerikai sajtót illeti, a szakértő elmondása szerint nagy a megosztottság, ahogy maguk a tüntetések is megosztottak. Azokon a demonstrációkon, ahol egy palesztinbarát, de zsidó szervezet van többségben, eleve nem hangzanak el antiszemita rigmusok, ahol viszont a Students for Justice in Palestine valamely radikálisabb ága tüntet, ott nagyon konkrét Hamász-párti, antiszemita jelszavak is elhangzanak. És bár a sajtó nagyon megosztott, már a demokratákhoz kötődő orgánumokban is erősödnek azok a hangok, amelyek úgy gondolják, hogy ez elfogadhatatlan – zárta gondolatait Sayfo Omar.