A magyar háztartások devizahiteleinek havi törlesztőrészleteire a sokszor ismételt formula szerint nagyrészt a forint adott devizával (döntő részben a svájci frankkal, illetve az euróval) szembeni mindenkori árfolyama, kisebb súllyal az adott deviza kamattartalma (lényegében a jegybanki irányadó ráta szintje) gyakorol hatást (ha nem futamidő-rugalmas hitelről volt szó).

Ha gyengült a forint, és/vagy emelkedett a deviza kamattartalma, akkor a forintban folyósított devizahitel havi törlesztőrészlete megemelkedett. Idén szeptemberig ezek a tényezők gyakorlatilag teljes mértékben megmagyarázták a törlesztőrészletek alakulását, ingadozását.

Az utóbbi hetekben a rendkívül feszült globális pénzpiaci helyzet miatt azonban belépett egy további fontos költségelem, amely a törlesztőrészletek akár jelentős megemelkedésének kockázatát is magában hordozza. Ez pedig a devizahitelek mögötti, a banki árfolyam-fedezeti konstrukciók megkötésére szolgáló úgynevezett. IR- és FX-swap piac rendkívüli helyzetére vezethető vissza.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankok sokkal nehezebben, és így megugró többletköltségekkel tudják csak az árfolyam-ingadozás ellen tovább fedezni a már meglévő devizahiteleiket.

Röpködnek a mínuszok

A bankok által nyújtott devizahitelek és a CIRS (currency interest rate swap), illetve FX-swap piac úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy ha egy bank euróban veszi fel külföldön a forrást, akkor azt a forintban történő folyósítás érdekében a CIR-, illetve az FX-swap piacon tudja elcserélni forintra árfolyamfedezet mellett.

A befektetők globális kockázatkerülő magatartása, a fokozott óvatosság oda vezetett, hogy nehézkes megújítani e pozíciókat, illetve megdrágultak ezek az eljárások.Mit jelent ez a devizaadósnak?

Az adatok értelmezése céljából meg kell jegyezni, hogy egy svájci frankalapú kölcsönön egy kereskedelmi bank éves szinten a legutóbbi adatok alapján mintegy 3-4 százalékot "nyert" (leegyszerűsítve: ügyfélnek felszámított hitelkamat mínusz devizaforrás költségei), így ha a jelenlegi pénzpiaci feszültség tartósan fennmaradna, akkor a megújításra kerülő FX-swap pozíciókon akár enyhe vesztesége is keletkezhet a banknak az eddig megszokott érdemi nyereség helyett.

A magyar háztartási devizahitelekkel kapcsolatos kondíciókat a bankok jellemzően 3-6 havonta felülvizsgálják (kamatfixálási periódus), és a szükséges változtatásokat átvezetik, azaz érvényesítik a havi törlesztőrészletekben.

Ebből következne, hogy ha az FX-swap piaci gondok miatti többletköltségeket a bankok bizonyos mértékben áthárítanák az érintett ügyfelekre a következő kamatfixálási periódustól (3 hónapos periódus esetén idén év végétől, jövő év elejétől), akkor az a devizahitel tényleges konstrukciójától függően a havi törlesztőrészletekben akár néhány tíz százalékos növekedést is eredményezhet.

Ki kell emelni, hogy ez akár amellett is bekövetkezhetne, hogy bebizonyosodna: a forint októberi gyengülése csak átmeneti volt, illetve a külföldi kamatkörnyezet (euro, svájci frank irányadó jegybanki kamatláb) süllyedőben van.

Mi várható?

Az FX-swap piaci többletköltségek ügyfelekre történő részbeni áthárítása már megkezdődött, és valószínűleg az új hiteleknél erőteljesebb lehet majd, mint a meglévő hitelállománynál. Ennek oka, hogy a bankok valószínűleg nem akarják a jó ügyfélkapcsolatokat, illetve a hitelportfólió minőségét elrontani, viszont a költségoldali nyomás ellen kevés eszközük van. Kiemelendő, hogy a teljes devizahitel-állomány csupán kis része mögötti FX-swap pozícióik megújításáról van szó, így a bankok feltételezett profitszűkülése sem nevezhető komolynak.

Az áthárított költségek az idei év végétől, jövő év elejétől érződhetnek egyre inkább a kamatfixálási periódusok, illetve az FX-swap megújítások esedékessége miatt és akár 10-30 százalékos havi törlesztőrészlet-emelkedést is elképzelhetőnek tartunk (változatlan külföldi kamat- és árfolyam-feltételek mellett is), amely ráadásul éppen akkor jelentkezhet, amikor a bankokkal kötött, múlt pénteki megállapodás egyes "mentőelemeinek" érvényessége már lejár.

Utóbbi miatt egyébként az a valószínű, hogy a hiteladósok a megállapodás első pontját veszik igénybe leginkább, azaz a devizahitelek futamidejének meghosszabbítását fixált törlesztőrészlet mellett.

Hangsúlyozni szeretnénk: bízni lehet abban, hogy a nagy nyugat-európai bankmentő csomagok hatása idővel érződhet és a következő kamatfixálási periódusokban (ha a forint nem gyengül tartósan) az átmenetileg emelkedő törlesztőrészletek is csökkenhetnek.