A Tárki felmérése szerint Magyarországon az emberek 40 százaléka általában elégedett a külsejével. Sajnos az emberek 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, ha belenéz a tükörbe, de összesen 13 százalékra tehető azok aránya, akik az esetek többségében nem szívesen nézegetik magukat.
Szinte hihetetlen, de az Image Factoryval közösen készült kutatás szerint csak minden tizedik embernél elsődleges a párválasztásnál a külső. Az emberek csaknem kétharmada azonban azt nyilatkozta: a külső és a belső tulajdonságokat egyaránt fontosnak tartja.
Budapest és a külső
A felmérés szerint a külső megjelenésnek Budapesten van a legnagyobb szerepe, itt a megkérdezettek több mint 30 százaléka monda azt, hogy a külseje befolyásolta már a szakmai pályafutását, míg az országos arány 22 százalék.
A külső adottságokra irigykedők aránya is a fővárosban a legmagasabb: míg az összes válaszolónak a 30 százaléka irigykedett már valakire, addig a fővárosiak közül minden második ember elmondhatja ezt magáról. A vidéki városlakók gondolkodnak erről a legegészségesebben, körükben csak 20 százalékos az irigykedők aránya.
A politika és a külső
Az Egyesült Államokban már az 1960-as évek óta tudják, hogy a külsőnek a politikában is nagy szerepe van. Míg a Nixon-Kennedy elnökválasztási vitában a rádióhallgatók körében Nixon volt a nyerő, addig a tévénézők között már a Kennedyt támogatók voltak többségben.
Sokszor a megjelenés már fontosabbá is válik az egyéb képességeknél, egyes PR-szakemberek már odáig is eljutottak, hogy a brit konzervatív pártnak nem David Cameront, a Munkáspártnak pedig nem Gordon Brownt kellene előtérbe tolnia.
És hogy mi a helyzet Magyarországon? Hazánkban 1989-ben fordult elő elsőként, hogy a politika iránt fogékony embereknek már esztétikai élményt is nyújthatott, ha egy politikust megláttak a televízióban. A Tárki felméréséből kiderül az is, hogy a fideszes Selmeczi Gabriella vagy Deutsch Tamás, az MDF-es Dávid Ibolya vagy a szocialista Tőttő Kata, Horváth Csaba és Mesterházy Attila politikailag is sokat köszönhet a külsejének.
A szépségipar és a külső
Ahogy a Tárki közleményéből kiderül, sokan vannak, akik elég jól megélnek mások hiúságából. Kiderült, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évben zsírleszívásra összesen több mint 1 milliárd dollárt, azaz több mint 180 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek az emberek. Hasplasztikára majdnem ugyanennyit, és az arcplasztikára fordított összegek sem maradnak el sokkal az előzőektől.
Mellnagyobbításra majdnem több mint 1500 milliárd dollárt költöttek az amerikaiak, míg szemránc műtétre majdnem 700 milliót.
Hanganyag: Szabó Zsuzsa