Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Magyarország nem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát

Magyarország nem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása iránt - mondta Göncz Kinga külügyminiszter.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország nem készül arra, hogy elismerje Abháziát és Dél-Oszétiát. Magyarország kezdettől azt mondta, hogy elkötelezett Grúzia területi épsége, nemzetközileg elismert határai, szuverenitása iránt - hangsúlyozta Göncz Kinga.

Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, ez ugyanis nem szolgálja a térség stabilitását. A kérdést csak tárgyalásos alapon lehet rendezni, erről szól az Európai Unió és Oroszország közötti megállapodás is - jegyezte meg a külügyminiszter.

Magyarország nem számol újabb katonai konfliktussal a térségben - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a magyar álláspont szerint mi a különbség Koszovó önállóvá válása, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenedése között, Göncz Kinga azt mondta: egészen más a története az egyik és a másik konfliktusnak. A koszovói függetlenség kikiáltását egy hosszú tárgyalássorozat előzte meg, s ott a nemzetközi közösséggel egyeztetve zajlott a folyamat - hangsúlyozta a miniszter.

Dmitrij Medvegyev elnök kedden jelentette be, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Az Európai Unió soros elnöksége elítélte a lépést, az Európai Bizottság szerint a moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra. A NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet, ami e területek státusának megváltoztatására irányul.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×