Az 1990-es évekhez képest lassult a népességfogyás Magyarországon, ennek oka, hogy ma már a migráció pozitív hatásával is számolnak - mondta az InfoRádiónak a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Évente körülbelül 100 ezer gyermek születik, 35 ezerrel kevesebb, mint ahányan meghalnak az országban; a bevándorlási többlet 15-20 ezer fő - tette hozzá Hablicsek László. A szakértő megjegyezte: egy évtized távlatában most 100-150 ezer fős népességfogyásra kell számítani. A későbbiekben ez gyorsulhat, ha a folyamatok továbbra is kedvezőtlenül alakulnak.

A nemzetközi vándorlás nem tudja megfordítani a népességfogyás tendenciáját: évente 40-50 ezer embernek kellene Magyarországra költöznie ehhez. A változáshoz mindenképpen a születések számának növekedésére lenne szükség - magyarázta a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

A szervezet előrejelzése átlagosan családonként 1,5-1,6 gyermek vállalását valószínűsíti a 2020-as évek közepére, végére, ez a jelenlegihez képest 20 százalékkal magasabb. Ha ütemesen javulna a halandóság, átmenetileg beállhatna az egyensúly - mondta Hablicsek László.

A szakértő hozzáfűzte: a becslések szerint 2050-ig nem áll majd elő olyan állapot, amikor a természetes fogyás természetes szaporodássá vált át.

Régóta tart

Ugyanazok a tendenciák érvényesülnek Magyarországon is, mint az Európai Unió országaiban általában: a népesség öregedése hosszú idő óta tartó folyamat - mondta Hablicsek László. A szakértő hozzátette: 2007-ben fordulópontjához érkezett a folyamat, a 60 évesek és idősebbek létszáma meghaladta a 0-19 évesek létszámát.

A jövőben az öregedés gyorsulása várható, 2050-re a magyar lakosság egyharmada is 65 éves vagy annál idősebb lesz, ez a korosztály jelenleg 22 százalékot tesz ki - közölte a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Az elöregedés két tényező összetett hatása, az alacsony gyermekszámé és a növekvő élettartamé - magyarázta Hablicsek László. A keleti országokban egyre kevesebb gyermeket vállalnak a családok, hiszen már alacsony a csecsemőhalandóság, míg korábban az újszülötteknek csak kisebb része érte meg a felnőttkort.

Két gyermek mostanság már biztosítaná a népesség reprodukcióját, ám a fejlett országok jelentős részében ez az átlag sem mutatkozik meg; Magyarországon jelenleg 1,3-1,4 között van a mutató - jegyezte meg a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

A szakértő szerint átmenetileg az uniós átlag alatt vagyunk: nálunk most zajlanak azok a folyamatok - például az iskolázási expanzió - amelyek a fiatalok jelentős részét arra késztetik, hogy később alapítsanak családot. Ugyanez a probléma Csehországban és Lengyelországban is.

Míg a régióban és Dél-Európában átlagosan 1,3-1,4 gyermeket vállalnak a családok, addig a fejlett nyugati és északi államokban ez a mutató 1,6-1,9 a gyermekszám átlaga - fűzte hozzá Hablicsek László.Öregszünk

Továbbra sincs változás az évek óta tartó európai tendenciában, amely szerint egyre gyorsuló mértékben öregszik a kontinens lakossága. Az Eurostat nemrégiben publikált, 2005-ös adatai szerint, ha a folyamat nem változik, 2050-ben az uniós lakosság harmada lehet 65 év felett.

A luxemburgi székhelyű statisztikai hivatal úgy számol, hogy ha a születés szám és az elhalálozás arányában nem lesz változás, a 2005-ös 16,5 százalékhoz képest 2010-ben a lakosság 18 százaléka lesz 65 évesnél idősebb, 2030-ban pedig az itt élő több mint 460 millió állampolgár negyede lesz időskorú.

Az adatok szerint nincs jelentős változás a férfiak és a nők arányában sem: 2005-ben a 65 évesnél idősebbek 59 százaléka nő volt.

Az öregedés mellett egyébként átlagosan nem csökken, hanem minimálisan növekszik is Európa népessége. Az úgynevezett termékenységi ráta Írországban a legmagasabb: a négymilliós ország lakossága évről évre 100 ezerrel nő, és körülbelül kétszer annyi gyermek születik, mint ahány ember meghal.

Spanyolországban 700 ezerrel vannak többen minden évben. Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban átlagosan 300 ezerrel. Náluk több mint 30 százalékkal, Nagy-Britanniában 20 százalékkal több gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Hasonló az arány Cipruson, Hollandiában és Finnországban is.

Nagy a népszaporulat Izlandon, Norvégiában, és arányaiban Luxemburgban is. Csökken viszont a népesség Németországban. Ott az évi 80 ezer bevándorlót figyelembe véve is évről évre 70 ezerrel kevesebben vannak.

Ugyanúgy rohamosan csökken a balti államok lakosságának a száma, és a régióban egyedülállóan Magyarországé is. Az Eurostat 2005-ös adatai szerint a 97 ezres születésszámmal szemben évente 135 ezren halnak meg, és az évi 17 ezer bevándorlóval együtt is évente több mint 20 ezerrel csökken a magyar népesség.