A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormány olyan rendszert erőltetne az országra, amilyen még nem volt a világon.

Miután a Fidesz szakértői áttekintették az egészségügyi pénztárakra vonatkozó koncepciót, úgy látják: forráskivonást, a szolgáltatási csomagok szűkítését és járulékemelést eredményezne az elképzelés megvalósulása.

A modern biztosítók ugyanis profitérdekeltek, pénzt pedig csak a rendszerből tudnak kivenni.

És ezt meg is teszik: vagy a bevételek növelésével, azaz járulékemeléssel, vagy kiadáscsökkentéssel, ami viszont a szolgáltatások szűkítése révén történhet - jelentette ki Mikola István.

A volt szakminiszter az egészségügyben a szakmaiság végének tartja, hogy a biztosítók szabhatják meg: egy-egy betegséghez milyen vizsgálat, illetve kezelés rendelhető. Mint azt Mikola István elmondta: ez nemcsak a beteget, hanem az orvost is kiszolgáltatott helyzetbe hozza.

További kórházbezárásokhoz vezethet, hogy a pénztárak szabadon dönthetnek arról: melyik intézménnyel kötnek szerződést, és melyikkel nem. Ennek következménye, hogy megszűnik a szabad orvosválasztás is - tette hozzá.

Az ellenzéki képviselő a biztosítókkal kötött alku kulcskérdésének tekinti, hogy a tervezet szerint a 49 százalékot birtokló kisebbségi tulajdonosnak, azaz magánbiztosítónak döntő befolyása van a pénztár irányításában.

Szerinte ez volt az a feltétel, amelyek teljesítésével a profitorientált magánbiztosítóknak már érdemes belépni a rendszerbe, de egyúttal ez az is, ami - ahogy állította - olyan tőkekoncentrációhoz vezet, amely háttérbe szorítja az állami befolyást.

Mikola István kijelentette: a törvényalkotási folyamat még az elején jár, a jogszabályokról még semmit nem tudnak, de már látják annak módját, hogyan lehet visszacsinálni a változtatásokat, amely a Fidesznek továbbra is eltökélt szándéka, ha hatalomra kerül.

"Buta és demagóg"

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a megalakuló pénztárakban az államnak többségi (51 százalékos) tulajdona lesz, ami kizárja a teljes piaci rendszert az egészségügyben.

A közlemény szerint kemény állami garanciák korlátozzák majd a pénztárak működését.

Ilyen garancia a mindenkire kiterjedő biztosítási kötelezettség, a jövedelemarányos járulékfizetés, a szelekció tilalma, az évenkénti átlépés lehetősége, az igazságos fejkvóta-rendszer és az Egészségbiztosítási Felügyelet működése.

Biztosíték továbbá, hogy a jövőben is az Országgyűlés határozza meg a járulékok szintjét és a pénztárak által kötelezően nyújtott szolgáltatások tartalmát.

A minisztérium buta és demagóg kijelentésnek nevezte azt az állítást, hogy a kormány garantálni akarja a magántőke profitját.

Ha egy pénztár nem működik jól, vagy az emberek elégedetlenek az általa nyújtott szolgáltatásokkal, akkor két választása van: vagy lényegesen javít a működésén, vagy csődbe megy - írta a tárca.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke az InfoRádióban elmondta: a biztosítótársaságok semmiképpen sem vehetik át az egészségbiztosítási pénztárak vezetését, az állam nem csak látszólag lesz többlettulajdonos.

A betegek már a jövő évtől érdemi javulást érezhetnek az ellátás színvonalában - tette hozzá Kökény Mihály.A szakértő is az ingyenes ellátást félti

Kevesebb lenne a jövőben az ingyenes egészségügyi ellátás, ha a magánbefektetők döntő szerepet kapnának a közeljövőben megalakuló díjtételi bizottságban - közölte az InfoRádió által megkérdezett egészségügyi szakértő.

Az egészségügyi tárca tervei szerint ez a testület határozza majd meg, hogy az új egészségbiztosítási rendszerben a pénztárak milyen kezeléseket, műtéteket finanszíroznak, és ezek mennyibe kerüljenek.

Egyelőre azonban az sem világos, hogy kik alkotják majd ezt a bizottságot.

Bár a szaktárca azt ígérte, hogy a koncepció egy hét múlva már jogszabályi formát ölt, a most nyilvánosságra hozott elképzelések még mindig nagyon elnagyoltak - fogalmazta meg kifogásait a GKI Egészségügy-kutató Intézet igazgatója az InfoRádióban.

Skultéty László szerint a most nyilvánosságra került dokumentum nem túl pontosan határozza meg a biztosítók menedzsmentjének jogait.

Egy újdonságot azonban mindenképpen tartalmaz a koncepció: az eddigi kormányzati megnyilatkozások szerint a biztosítási csomag meghatározása a parlament feladata lett volna, most azonban ezt a jogot egy úgynevezett díjtételi bizottság hatáskörébe utalnák.

Azaz ez a testület döntene arról, hogy egy beteg mekkora összegért milyen ellátást kaphat a kórházban, emellett azt is, hogy mi az, ami továbbra is ingyenesen jár a biztosítottaknak, és mi az, amiért fizetniük kell.

Az egyelőre nem világos, hogy kik alkotják majd ezt a bizottságat - mondta Skultéty László. Aggályos lehet, ha például a biztosítótársaságok képviselői túlsúlyba kerülnek, ekkor ugyanis nem a szakmaiság, hanem kizárólag az üzleti érdekek érvényesülnek majd.