Infostart.hu
eur:
360.22
usd:
309.45
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Lendvai: Sólyom megbélyegzett sok százezer szavazót

Az MSZP frakcióvezetője szerint Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésének megtagadásával nemcsak a hetvenöt éves politikust bélyegeztek meg azzal, hogy az alkotmányos értékrendet veszélyezteti, hanem mindenkit, aki korábban rá szavazott.

Azok nevében szólunk, akik eddig úgy gondolták, hogy az ő döntésük, amelynek következtében Horn Gyula meghatározó politikai szerephez jutott, nem áll ellentétben az alkotmányos értékrenddel - közölte Lendvai Ildikó.

Hozzátette: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök, a rendszerváltozás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén, hogy a múltját mindenki ismerte.

Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek, hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint, az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor a sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont - mondta a frakcióvezető.

Lendvai Ildikó kijelentette: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltozásért.

Úgy vélte, ha egy egész életutat tesznek mérlegre, akkor Magyarország múltjában és jelenében nemigen akadna ember, akinek nincsenek történelmi tévedései.A Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán jelentette be, hogy Sólyom László államfő nem írja alá Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezését Horn Gyula kitüntetéséről.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban levélben javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.

A kormányfő a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetés adományozására tett javaslatot.

"Miniszterelnök Úr az előterjesztést Horn Gyula számos érdemével indokolja, a nyolcvanas évek közepétől a jelenkorig terjedő időből. Ezeket nem áll szándékomban vitatni. A kitüntetési előterjesztés vizsgálatát azonban nem lehet csupán az előterjesztésben megnevezett indokokra korlátozni, hiszen az erre szorítkozás nem biztosítaná, hogy a kitüntetés adományozása valóban összhangban legyen az alkotmány értékrendjével" - írta Gyurcsány Ferencnek címzett levelében az államfő.

"Vagyis a köztársasági elnöknek nem egyes elszigetelt érdemeket kell minősítenie, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a kitüntetés adományozása ne sértse az alkotmány értékrendjét" - közölte az államfő.

Sólyom László szerint ezért vizsgálni kell a kitüntetésre javasolt ember "érdemességét". Ennek során az államfő által alkalmazható mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje.

Az alkotmány alapértékei azok a célkitűzések, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc célul tűzött ki. Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető - írta a köztársasági elnök.

"A forradalom ötvenedik évfordulóján tartott összes beszédemben figyelmeztettem arra, hogy nem lehet egyszerre Kádár örökösének és '56 örökösének lenni. Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott" - szögezte le Sólyom László.

Az Alkotmánybíróság az alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956-1957-ben. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság 1997-ben megállapította, hogy Horn Gyula 1956-957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot - emlékeztetett az államfő.

"Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt című napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban ő a törvényes rendet védte.
Az 56-os forradalom ilyen minősítése ellen már tavaly decemberben, az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve felemeltem szavam Salgótarjánban" - tette hozzá.

"Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem" - közölte Sólyom László.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×