Drámai hangú jelentést tesz közzé szerdán az Európai Unió a klímaváltozás földrészre gyakorolt hatásairól. A tudósok szerint a jelenlegi termőföldek jelentős része nem éli túl a következő században bekövetkező klímaváltozást.

Ugyanez történik az európai életforma meghatározó elemeivel, így a nyaralásokkal és a téli síüdülésekkel, mivel a mediterrán térség elviselhetetlenül forró lesz, az Alpokban pedig gyakorlatilag nem lesz hó.

Mindez természetesen nagyon súlyos gazdasági és szociális következményekkel jár. Utóbbiak közül a tanulmány készítői a szívbetegségek emelkedő számát emelik ki.

Az eddiginél határozottabb kiállás

A határozottan és megalkuvás nélkül fogalmazó jelentés mérföldkő is abban az értelemben, hogy a jelek szerint Európa az eddiginél határozottabb szerepet kíván játszani a globális klímaváltozás elleni harcban, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az Európai Unió többek között szeretné a hőmérséklet emelkedését 2 Celsius fok alatt tartani (jelenleg a szint 0,6 fok). Ennek érdekében arra kötelezné a tagországokat, hogy 2020-ra 30 százalékkal csökkentsék az 1990-es érték alá a széndioxid-kibocsátást, abban az esetben, ha a többi fejlett ország is hasonlóan cselekszik.

Ha ez nem következne be, az Európai Unió önként vállalna 20 százalékos csökkentést. Az elképzelésekről José Manuel Barroso már tájékoztatta George Bush amerikai elnököt.A koncepció azon az alapelven nyugszik, hogy a civilizált élet meghatározó elemei (az étel, a víz, a fa és az olaj) végső soron az ökoszisztéma normális működésétől függnek. Történészek szerint ilyen szempontból Európa mindig is szerencsés volt, összehasonlítva Afrikával, vagy a Kolumbusz előtti Amerikával, és ez volt az egyik oka Európa világuralmi szerepének.

"Európának szembe kell néznie a szántóföldek, a Földközi-tenger vidékén található erdők, a szén és a földek termékenységének csökkenésével és a vízhiány növekedésével" - fogalmaz a jelentés.

Lesznek persze győztesek is. Például a kontinens északi része, ahol a jelenleginél hosszabb ideig lehet majd növényeket termeszteni és hosszabb lesz a fagymentes időszak. Az Északi- és a Balti-tenger partjainál megnő a turizmus, ezzel párhuzamosan a forróság miatt jelentősen csökken majd a Földközi-tenger partjainál.

Gyakoribb és súlyosabb dunai árvizek

A mediterrán országoknak mindez hatalmas gazdasági problémát okoz majd, hiszen jelenleg évente mintegy 100 millió turista 100 milliárd eurót költ el náluk.

Ezek az országok nem csupán turistákat veszítenek majd, hanem a mezőgazdaságuk jelentős részét is. Az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb tüzek nagyon megnehezítik a növénytermesztést.

A jelentés külön kitér a dunai árvizekre. A felső folyáson egyre gyakoribbá váló árvizek 3 Celsius fokos emelkedés esetén a jelenleginél 242 ezerrel több embert érint majd, a kárérték pedig elérheti az 50 milliárd eurót.