A beszédrészlet szerint Gyurcsány Ferenc május 26-án szó szerint azt mondta: "Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk".

"Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz" - jelentette ki a kormányfő.

Hozzátette: az ország annyival lépte túl lehetőségeit a szocialisták és a liberálisok kormányzása alatt, amit korábban elképzelni sem tudtak.

"És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?" - tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Lemondásra szólították fel, de kitart

A beszéd nyilvánosságra kerülése után az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel Gyurcsány Ferencet, aki azonban a koalíciós pártok támogatásával kitartott, és azóta is kitart a kormányzás mellett.

"Ha a beszéd egészét nézzük, akkor kiderül: amiről beszélek az nem önmagában másfél vagy négy év, hanem a politika hazugságai, amelyek felhalmozódtak a rendszerváltás óta, különösen az elmúlt 8 évben - magyarázta a hangfelvétel nyilvánosságra kerülését követően többször is a miniszterelnök, aki szerint a beszéd pont arról szólt, hogy az elmúlt másfél évben ebből saját kormányának sem sikerült kitörnie, de ez nem folytatható tovább, a baloldalnak ezzel szakítania kell.

Sólyom László: morális válság

Miután Gyurcsány Ferenc kijelentette: nem mond le, a Fidesz az államfőhöz fordult, aki azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány nem ad neki beavatkozási lehetőséget, mert a kormány az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel.

A köztársasági elnök ugyanakkor kijelentette: "Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt valaki tudatosan és büszkén tegye".

Vasárnap délután kezdődött a tüntetés a Kossuth téren

A beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására már vasárnap délután spontán demonstráció kezdődött a Parlament előtt, ahol az egybegyűltek Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. A tiltakozók egy része egész éjjel a Kossuth téren maradt, és hétfőn is folytatta tiltakozást.

Hétfőn éjjel egy óra körül már két megmozdulás is zajlott a fővárosban, több ezer tüntető követelte a miniszterelnök lemondását a Kossuth téren, egy több száz fős csoport pedig a Várba vonult a köztársasági elnök rezidenciája elé.

A Magyar Televízió ostroma

A Kossuth térről a tüntetők egy része később átvonult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához, hogy a kormány lemondását követelő petíciójukat felolvashassák élő adásban. Miután nem engedték be őket, megrohamozták az épületet. Az első ostromokat a rendőröknek még sikerült könnygázzal és vízágyúval visszaverniük, de később kénytelenek voltak az épületbe visszahúzódni a köveket és egyéb tárgyakat dobáló emberek elől..

Az ostromlók több roham után betörtek a Magyar Televízió épületébe, amelyet a rendőrök nem tudtak tartani. A közszolgálati televízió ekkor megszakította adását. Helyszíni beszámolók szerint több irodát feltörtek, berendezésüket megrongálták, fosztogattak. Több helyen tűz is keletkezett.

Az ostromlók hosszú időn keresztül szabadon járkáltak az épületben, amelyet a rendőröknek csak hajnalra sikerült visszafoglalniuk. Hétfőn éjszaka több mint 150-en sérültek meg, többségükben rendőrök, akiket - mit később kiderült - teljesen váratlanul ért a tüntetők ilyen fokú agresszivitása.

Utólag, a televíziós felvételekből kiderült, hogy futballhuligánok mellett többek között egy rendőr tiszt és a 15. kerületi Fidesz-frakció vezetője is részt vett a Szabadság téri rendbontásban. Õt a Fidesz és a Fidelitas is kizárta soraiból.

Közös nyilatkozat a Parlamentben

Az MTV-székháznál történteket követően az öt parlamenti párt képviselői 296 igen, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett vita nélkül elfogadtak egy, az erőszakmentes véleménynyilvánításról szóló nyilatkozatot. Az emberek utcára vitelével, illetve provokálásával ugyanakkor azóta is egymást vádolja a Fidesz, illetve a kormánykoalíció.

A televíziónál történtek a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették: a nemzetközi hírtelevíziókban csakúgy, mint a külföldi médiumokban vezető hírben számoltak be a magyarországi eseményekről. Számos médium tudósítót és forgatócsoportot küldött Budapestre.

Folytatódó erőszak kedd éjszaka

Az egy nappal korábbihoz hasonlóan erőszakossá vált a kedd esti - szerda hajnali tüntetés is. A Kossuth téren végig nyugodt maradt a demonstráció, a Magyar Rádió előtt csak egy kisebb csoport gyűlt össze, a Köztársaság térről viszont csak nagy erők bevetésével tudta kiszorítani a tüntetőket a rendőrség, amely azonban a hétfőinél láthatóan határozottabban lépett fel a rendbontókkal szemben.

A legádázabb harc a Blaha Lujza tér környékén alakult ki, ahol mintegy ötven ember megsérült, több kukát és egy rendőrautót is felgyújtottak.

Szerda: békés tüntetés és mozgóárusok

Szerdán is folytatódott a tüntetés a Kossuth téren, ahol elkezdett szervezettebb formát ölteni a békés demonstráció, és kezdtek megjelenni az estére tizenötezresre duzzadt tömeg jelenlétét kihasználó árusok is.

A Nyugati téren és az Oktogonon, illetve a két tér között ismét akadt munkájuk a rendőröknek. A jelentős túlerőben lévő több száz rendőr azonban - ha némileg kaotikusnak tűnő mozgással is - de ellenőrzése alatt tudta tartani a Nyugati teret, és sok tüntetőt vett őrizetbe.

A korábbi napokhoz képest meglepően kevés rendzavaró mellett sok érdeklődő és újságíró is figyelte a fejleményeket. Szerdán összesen 69, csütörtökre virradóra pedig 17 ember sérült meg a budapesti zavargásokban.

A Fidesz elhalasztja a szombati nagygyűlését

A Fidesz csütörtökön bejelentette, hogy az önkormányzati választások utánra halasztja szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. A párt vezetői hangsúlyozták: csakis azért döntöttek a nagygyűlés elhalasztása mellett, mert készülő bombamerényletekről értesítették őket a hatóságok, és arra figyelmeztették a pártot, hogy nem tudják garantálni az emberek biztonságát.

A csütörtöki és a pénteki nap folyamatos, békés demonstrációval, különböző petíciókkal és követelésekkel telt. A nagypolitika csak egy-egy fideszes képviselő személyében jelent meg a Kossuth téren.

Hétvége: több tízezres tömeg és közéleti szereplők

Szombaton azonban "elözönlötték" az ismert politikai és közéleti szereplők a Parlament előtti színpadot. Felszólalt Schmitt Pál, Makovecz Imre, Tőkés László, Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre is. Toroczkai László petíciót adott át az MTV-ben, a Fradi szurkolóit pedig az esti meccs után rendőrök kísérték el a Parlamentig. A több tízezres tüntetésen atrocitás nem történt.

Vasárnap ismét tízezres tömeg gyűlt össze. A Kossuth téren megjelentek az első amnesztia-követelések, amelyek szerint a korábban letartóztatott randalírozók valójában "forradalmárok".

Vidéken és külföldön is tüntettek

Az első héten számos vidéki nagyvárosban estéről estére összegyűltek a miniszterelnök lemondását követelő tüntetők, és külföldön is több helyen - Marosvásárhelyen, Zentán, Londonban, New Yorkban és Los Angelesben - is szerveztek kormányellenes demonstrációt.

Kossuth tér: romló közállapotok

A második hét elején ismét a Kossuth térre figyelt az ország, de már nem csak az események, hanem a főváros egyik legfontosabb terén kialakult állapotok miatt. A közterület-fenntartó munkásai és a szervezők által toborzott önkéntesek összeszedik ugyan a szemetet, az ellen azonban nincs mit tenni, hogy emberek százai a parkban végzik el a szükségüket.

A hét közepére felmerült az a kérdés is, hogy mi lesz a Kossuth téri demonstrációval az önkormányzati választások szombaton 0 órakor kezdődő kampánycsendje idején. A tüntetés vezéralakjai úgy döntöttek: kulturális fesztivállá alakul a demonstráció a hét végére, és ellenállásra szólítottak fel arra az esetre, ha a rendőrség a kampánycsend beállta után nem engedi folytatni a rendezvényt.

Jogvédők: a rendőrség túlzott erővel reagált

A rendőri fellépések kapcsán megszólaltak a jogvédők is. Több magyarországi jogvédő szervezet is arra hívta fel a figyelmet: előfordult, hogy a múlt heti erőszakos cselekményekre a rendőrség túlzott erővel reagált, és olyanokat is letartóztattak, akik csak véletlenül keveredtek a randalírozók közé.

Az ORFK szóvivője elismerte: előfordulhatott rendőri túlkapás, azonban kiemelte, hogy nagyon kevés esetről van szó, ezeket pedig kivizsgálják. Kedden már 144-en voltak előzetes letartóztatásban a tüntetésekkel összefüggésben.

A második (azaz első) balatonőszödi Gyurcsány-beszéd

Szerdán - a Fideszt megelőzve - nyilvánosságra hozta másik balatonőszödi beszédét is a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc ebben részletesen beszél a tervezett lépésekről és azok hatásairól, miközben kifejti: meg fogják nyerni az önkormányzati választásokat. A kormányfő kijelentette: a jó isten sem menti meg őket attól, hogy koalíciót kössenek a szabad demokratákkal.

"Nagyon kérek mindenkit, hogy amit most mondok, amit eddig mondtam, azt is tartsa meg magának, amit mostantól mondok, azt még inkább. Sokat lehet ártani az országnak, nagyon sokat. Konkrét számokat nagyjából majd a kormány megalakulását követő napon, 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén mondunk. Ez egy szombati nap. Hétfőn a kormány ülni fog, akkor elfogadja a jogszabályokat és egyből benyújtja a parlamentnek"

"Arra próbáltunk meg ügyelni, hogy a személyi jövedelemadóban, amelyet a legközvetlenebbül éreznek, ott ne kelljen kulcsot emelnünk. Ez sikerült. Az egyetlen örömhír, azt hiszem. Ebből nagyjából az is következik, hogy az összes többi adó- és adónemben ez nem sikerült" - mondta május 26-án a miniszterelnök.

"Amikor a patkányt sarokba szorítják"

Az MSZP frakció ülésének teljes felvételéből azonban kiderült: nemcsak Gyurcsány Ferenc kormányfő használt furcsa kifejezéseket, amikor a választókról beszélt, hanem párttársai is. Filló Pál képviselő azt mondta, hogy a megszorítások falán lyukat is hagyni kell az embereknek. A politikus úgy fogalmazott: "amikor a patkányt sarokba szorítják, az is inkább elmenekül, ha tud. Akkor támad csak, ha nincs más kiút számára". A képviselő felvetette azt is, hogy vajon fenntartható-e a minimálbér adómentessége. A miniszterelnök erre azt válaszolta: "most igen".

Filló Pál később közleményben bocsánatot kért a hasonlatért, mint mondta, csak a csapdahelyzetet próbálta ezzel a szerencsétlen hasonlattal megfogalmazni.

"Nincs szükség bocsánatkérésre"

Gál J. Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a májusi balatonőszödi szocialista frakcióülésen arról beszélt, hogy nincs szükség a bocsánatkérésre a megszorító intézkedések és annak okai kapcsán. Szerinte arról kell beszélni, hogy az elmúlt 16 év politikája az, ami nem tartott lépést a változásokkal.

Suchmann: "a miniszterelnököt is le lehet váltani"

Suchman Tamás szocialista politikus - szintén a frakcióülésen - a megszorítások kapcsán azt mondta: sok mindent meg lehet tenni az emberekkel, de korlátlanul mindent nem.

"Nem lesz elégséges politikai háttér ezekhez a változásokhoz. Mire számoltok ti? Mire számolunk mi? Hogy egy négyéves ciklust kihúzunk. De tudjuk, a miniszterelnököt is le lehet váltani, és lehet előre hozott választás is.... Értitek mire gondolok. Tehát annyi minden változás történhet..." - mondta Suchman Tamás.

Veress: "ebbe bele lehet bukni"

A balatonőszödi frakcióülésen többen is a készülő Gyurcsány-csomag kockázataira hívták fel a figyelmet. Tatai-Tóth András arra emlékeztetett, hogy 2002-ben a parlament alakuló ülése előtt "köpködtek, hazaárulóztak bennünket".

Veress József szerint "ebbe bele lehet bukni". Veres János pénzügyminiszter arról beszélt, hogy érdemben 25 hónap munka állhat a kormány előtt.

Szili: ez ultimátum

Az országgyűlés elnöke időközben válaszolt a Kossuth téri tüntetők - többek között alkotmányozó nemzetgyűlést követelő - petíciójára: "nem szerepel az Alkotmányban sem az alkotmányozó nemzetgyűlés, sem az ideiglenes kormány intézménye".

Szili Katalin hangsúlyozta: elfogadhatatlan az aláírók által megjelölt 48 órás határidő, és úgy véli: a dokumentum - stílusa és műfaja miatt - ultimátumnak tekinthető, ami nem méltó az Országgyűléshez.

Folytatódó tüntetés - másként

A Kossuth téren egyelőre folytatódik a tüntetés, és a szervezők azt remélik: a hétvégét is végig tudják úgy csinálni, hogy ki sem mondják Gyurcsány Ferenc, vagy más politikus nevét. Úgy döntöttek: mégsem kulturális rendezvénnyé, hanem politikamentes tüntetéssé alakul át a demonstráció.

Meleg ételt mindenesetre már nem osztanak a tüntetőknek, az ÁNTSZ ugyanis elvitette a gulyáságyút a tüntetés helyszínéről, mert az ételkészítők nem tudták igazolni a feldolgozott hús eredetét.