Július elején lépett hatályba Görögországban az az új szabályozás, amely egyes szektorok esetében megengedi a tipikus 40 órás munkahét 48 órára történő kiterjesztését. A kabinet a jogszabályt azzal magyarázza, hogy azzal a szakképzett munkaerőhiányból és az elöregedő társadalomból fakadó hátrányokat próbálja enyhíteni, valamint az – egyébként a görögöknél tipikus – adóelkerülés, illetve a fizetetlen túlórák visszaszorítását célozzák.

Szakszervezetek élesen kritizálták a döntést, barbárságnak titulálva azt.

„Semmi értelme. Mikor szinte minden civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, akkor Görögország úgy dönt, hogy a másik utat választja” – idézte a The Guardian alapján a 24.hu Akisz Szotiropuloszt, a köztisztviselők szakszervezetének egyik vezető tagját. „Az új törvény elpusztítja az ötnapos munkahetet” – nyilatkozta a DW-nek még a jogszabály életbe lépése előtt Arisz Kazakosz munkajogi professzor.

Az új lehetőségre nyitott munkahelyeken „kivételes körülmények között” (például váratlanul megnövekedett munkaterhelés esetén) az iparban, a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, az éjjel-nappal üzemelő, több műszakos magánvállalkozásoknál a munkavállalók ezentúl – elméletileg saját maguk – választhatják azt, hogy a nemzet termelékenységét növelve 48 órában dolgoznak. A többlet munkáért plusz 40 százalékos túlórapénzt kapnak, ha ünnepnapra esik, akkor 115 százalékot.

Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a munkaadók ugyan nem kötelezhetik a munkavállalókat a hosszabb munkavégzésre, ám az állás elvesztésével való fenyegetettség miatt képesek lehetnek kierőszakolni a váltást.

A vendéglátóipar azért maradt ki az ágazatok közül, mert ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet. Az üdülőszigeteken már most is mindennapos, hogy az idénymunkások heti hét napot dolgoznak.

Magyarországon egyébként az ötnapos, 40 órás munkahetet idén 40 éve vezették be.