Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: nemcsak az a cél, hogy Magyarország élni tudjon azokkal a lehetőségekkel, amelyek 2007-től, az új uniós költségvetési időszakban rendelkezésére állnak majd, hanem az is, hogy eközben egy nyugodt országot építsenek.

A kormányfő azt mondta: ehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek segítségével - a programmal összhangban - meg lehet teremteni az új egyensúly feltételeit.

Gyurcsány Ferenc szerint a választás időszaka alatt az MSZP és az SZDSZ azt a stratégiát képviselték, hogy Magyarországnak a következő években a modernizálásra kell törekedni. Az Új Magyarország programja a fejlesztés és a beruházás programja volt, aminek az előfeltételeit meg kell teremteni.

A feltételek közül az egyik a szolgáltató állam működésének megteremtése, "hogy ne csak elköltsük a pénzt" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint meg kell teremteni a stabilitás feltételeit is.

A másik feltétel az állam pénzügyi és gazdálkodási egyensúlyának megteremtése, amelynek célja, hogy az ország képes legyen befogadni az Eurpai Uniótól érkező fejlesztési pénzeket.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: az elmúlt négy évben 12 ezer milliárd forinttal költött az ország többet, mint amennyi pénz rendelkezésére állt. Ennek több mint a felét (hétezer milliárd forintot) saját bevételből, ötezer milliárdot viszont hitelből finanszírozott.

"Lassítani kell a tempón" - jelentette ki a miniszterelnök, aki a szószékről nehéz megmondani, hogy miért van szükség a pénzügyi-gazdasági egyensúly megteremtése érdekében hozott lépésekre.

Az Országgyűlés a tervek szerint hétfőn az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról, valamint a házipénztár-adóról és az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló javaslatról egyeztet, kedden a négy önkormányzati tárgyú törvény általános vitáját kezdik meg a parlamentben.

Kényszertakarékosság vagy fosztogatás?

A tervezett intézkedésekben van kényszerű takarékossági lépés, többletterhelés, kiigazítás, vagy hívják, ha akarják megszorításnak - mondta a vezérszónokok között elsőként felszólaló Lendvai Ildikó, aki szerint az intézkedések célja a költségvetési egyensúly minél gyorsabb helyreállítása.

Hozzátette: vannak azonban olyan intézkedések is, amelyek messzebb mutatnak, amelyek a társadalmi egyensúlyt, egy igazságosabb Magyarországot teremtenek.

Az, hogy több tb-járulékot kell fizetni, vagy hogy megmarad a tételes egészségügyi hozzájárulás, az nem reform, hanem "kényszertakarékosság", de az, hogy közben kiépülnek a feltételei egy valóságos biztosítási jogviszonynak, az már reform - érvelt Lendvai Ildikó.

A szocialista politikus azt kérte az ellenzéktől, hogy "álljon elő a farbával", mondja el, hogyan csökkentené az állam kiadásait.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány Új egyensúly programja nem kiigazítás, az sem biztos, hogy megszorítás, hanem inkább "fosztogatás".

A Fidesz azt javasolja a kormánynak, hogy teremtsen munkahelyeket, adó- és járulékcsökkentéssel próbálja mozgásba hozni a gazdaságot - mondta.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: az Új egyensúly program azért rossz, mert azoktól vesz el, akik fenntartják az országot.

"Azok az aktívak, akiket most megadóztatnak, akiknek az életkörülményeit nehezebbé teszik, azok el fognak szegényedni, tönkre fognak menni, (...) az a veszély, hogy szűkülni fog az aktívak köre" - mondta.

A stabilizációt, a reformok végrehajtását és az európai uniós támogatások megfelelő felhasználását nevezte a kormányzati ciklus legfőbb tennivalóinak Kuncze Gábor.

Az SZDSZ frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában kiemelte: a kormánynak akkor is vállalnia kell a reformok végrehajtását, ha az népszerűségvesztéssel jár.

"Igen, ez bizony megszorítás a közigazgatás (...) és az állam részére (...), a lakosság számára (...), a vállalkozások számára" - mondta Kuncze Gábor.

Lukács Tamás (KDNP) úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi válság egy súlyos erkölcsi válság következménye.

Kijelentette: Veres János pénzügyminiszter, aki fél évvel ezelőtt még 4,7 százalékos költségvetési hiányt tervezett, most pedig 9,7 százalékról beszél, erkölcsileg alkalmatlan feladata ellátására.

Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában Gyurcsány Ferenc és az MSZP mellett keményen bírálta a korábban adócsökkentést ígérő SZDSZ-t és a "legpopulistább, négyezermilliárdos ígéretkampányt" folytató Fideszt is.

Az ellenzéki politikus szerint a tervezett intézkedések úgy vetítenek előre kétezermilliárdos megszorítást, hogy a kormány az elmúlt négy évben nyolcezermilliárdot "pancsolt el".