Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.2
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Klein Dávid (b) és Suhajda Szilárd hegymászók, a Magyar Everest Expedíció 2017 tagjai az Everest alaptáborban 2017. április 7-én. Az expedíció célja a Föld legmagasabb csúcsa, a 8848 méter magas Mount Everest (Csomolungma) elérése oxigénpalack nélkül, elsőként a magyar expedíciós hegymászás történetében.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Klein Dávid és Suhajda Szilárd elérte az alaptábort

Klein Dávid és Suhajda Szilárd kedden elérte az alaptábort a Zajo Dhaulagiri Expedíció 2021 keretében, amelynek célja a 8167 méter magas Viharok hegyeként is emlegetett, Dhaulagiri hegycsúcs elérése oxigénpalack és teherhordók nélkül - közölte az Eseményhorizont csapata szerdán.

Mint írják, az Eseményhorizont két hegymászója, Klein Dávid és Suhajda Szilárd szeptember elsején indult el Budapestről Nepálba.

"Egy hosszú és kalandos felmenetet követően végre megérkeztünk a Dhaulagiri lábához. A következő napokban berendezzük alaptáborunkat és készülődünk első akklimatizációs körünkre. Jelenleg sűrű felhőben vagyunk és megállás nélkül szakad az eső" - idézi a közlemény Suhajda Szilárd hegymászót.

Most az úgynevezett akklimatizációs időszak következik a hegymászók számára, amikor a hegyen fel-le ingázva egyre magasabban építenek ki táborokat. Pár nap pihenő után el is indítják első akklimatizációs körüket, mely során céljuk, hogy 5850 méteren eltöltsenek 1-2 éjszakát az egyes táborban. Ezt követően visszaereszkednek az alaptáborba és újabb pihenőnapok következnek, majd a kettes és hármas tábor kiépítése. Ha sikerül néhány éjszakát eltölteniük a 7400 méter magas hármas táborban, akkor egy többnapos pihenőt követően megkezdik a csúcsmászást. Erre várhatóan október közepén kerül sor, azonban a helyi időjárási viszonyok ezt befolyásolhatják. A hegymászók a magaslati táborokban sátrat állítanak, amelyekben élelmet, a főzéshez szükséges gázt és egyéb eszközöket hagynak - emlékeztet a kommüniké.

Klein Dávid 2016-ban első magyar megmászóként egyedül állt a legveszélyesebb nyolcezres csúcs, a szintén Nepálban található Annapurna csúcsán. 2019-ben Suhajda Szilárd szintén egyedül ért fel, magyarok közül elsőként, a Kína és Pakisztán határán fekvő K2 csúcsára.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×