Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2024. június 18-án. 84 évvel ezelőtt ezen a napon Charles de Gaulle francia tábornok felhívást intézett honfitársaihoz a BBC brit közszolgálati rádióban, hogy vegyék fel a harcot a megszállókkal és a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szemben. De Gaulle hamarosan megkezdte a katonai ellenállás megszervezését, a Szabad Francia Erők felállítását.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Jogerősen elítélték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt

Egy évig nyomkövető viselésére ítélte szerdán a párizsi fellebbviteli bíróság befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnököt.

A volt francia államfőt (2007-2012) - akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót - első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában. A fellebbviteli bíróság 2023 májusában megerősítette az ítéletet, amely szerint a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy, aki ezt követően fordult a semmítőszékhez.

Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.

A beadvány ellenére a legmagasabb francia jogi fórumon meghozott ítélet jogerős, így nem akadályozza meg a kiszabott büntetések végrehajtását. A 69 éves volt államfőt - akit mellékbüntetésként három évre eltiltottak a közügyektől - a közeljövőben beidézik egy büntetésvégrehajtási bíró elé, aki meghatározza az elektromos nyomkövető viselésének feltételeit.

Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció miatt jogerősem elítéltek egy volt köztársasági elnököt.

A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is kapott törvénytelen módon támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, és ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, és akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Sarkozy - a felvételek tanúsága szerint az utolsó pillanatban - meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.

Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították. Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet mellékbüntetésként három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.

Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárásban végig tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte: politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel. A volt francia elnök úgy látta: törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot.

A volt elnöknek január 6-tól négy hónapon át ismét meg kell jelennie a párizsi bíróság előtt a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított eljárásban, amelyben passzív korrupcióval, törvénytelen kampányfinanszírozással, közpénzzel való visszaéléssel és bűnszervezetben való részvétellel vádolják.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×