Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
325.64
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltjét hallgatják támogatói pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ankarai székháza előtt a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Beállt Erdogan elnök mögé az első forduló harmadik helyezettje

Sinan Ogan a jelenlegi török vezető támogatására buzdította híveit Ankarában.

A május 14-i török elnökválasztás első fordulójának harmadik helyezettje, Sinan Ogan Ankarában arra szólította fel híveit, hogy az elnökválasztás május 28-i második fordulójában Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfőt támogassák.

Ogan koraesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "kijelentem, hogy a választások második fordulójában a Nép Szövetsége (pártszövetség) jelöltjét, tisztelt Recep Tayyip Erdogant fogom támogatni".

A május 14-i államfőválasztás első fordulóját Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával, azonban az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót tartanak a legjobban szereplő két jelölt részvételével. A fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, akit a Nemzet Szövetsége hatpárti pártszövetség indított, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Ogan mögött egy bevándorlóellenes koalíció állt, ő 5,17 százalékot kapott.

Ogan sajtótájékoztatóján

az ország stabilitásával indokolta döntését.

Aláhúzta: Törökország végrehajtó elnöki rendszerében a stabilitás fontos alapja, hogy a parlament és a köztársasági elnökség ugyanazon szövetség irányítása alatt álljon.

Május 14-én, az államfőválasztással párhuzamosan tartott, egyfordulós parlamenti választáson a Nép Szövetsége kormányoldali pártszövetség győzött. Az elért 49,47 százalék 268 képviselői mandátumhoz juttatta az Erdogan-vezette kormánypártot, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) a 600 fős törvényhozásban. A Nemzet Szövetsége nevű ellenzéki pártszövetség a voksok 35,02 százalékát gyűjtötte be, ami a legnagyobb ellenzéki pártnak, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) 169 parlamenti helyet biztosított.

Ogan hétfőn rámutatott: a Nemzet Szövetsége nem tudott "elegendő sikert felmutatni" a Nép Szövetsége ellenében, valamint meggyőző perspektívát nyújtani a jövőt illetően. "Ami mindennél fontosabb: nem tudta biztosítani a parlamenti többséget" - hangsúlyozta.

Ogan egyúttal elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint politikai pozíciókról szóló alkudozás befolyásolta volna a döntését.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×