A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése megszavazta pénteken, hogy harmadszorra is Hszi Csin-ping legyen Kína elnöke.

A kínai parlament 2952 tagja egyhangúlag szavazott bizalmat a 69 éves Hszinek. Más jelölt nem volt.

A szavazás után Hszi Csin-ping letette a hivatali esküt, így egyúttal ő maradt a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnöke, ezáltal továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament ezek után megválasztotta Han Csenget Kína új alelnökévé.

Az újraválasztott elnök szerint a cél az, hogy Peking előnyre tegyen szert a nemzetközi versenyben, miközben elmondása szerint Kínára egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről. A kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésén Hszi a hét elején arról beszélt, hogy Kína szemszögéből nézve az Egyesült Államok és a Nyugat arra törekszik, hogy akadályozza a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának felemelkedését.

Hszi

a kormányzati struktúra mélyreható átszervezését is megkezdi, melynek keretében a kormányzati munkahelyek öt százalékát szüntetik meg.

Ez a legnagyobb reform az 1998-as átalakítás óta. Az elnök a héten a hadsereg és a katonai rendészet képviselői előtt arról beszélt, hogy Kínának emelnie kell védelmi erőforrásai kihasználtságát, hogy háborúkat megnyerni tudó erős hadserege legyen. Ezután bejelentették, hogy a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait.

Kína a gazdasági reformok keretében létrehoz egy pénzügyi csúcsszervet is, amely átveszi a központi bank felügyeleti feladatait, ezáltal összeolvasztják a bankok és a biztosítók tevékenységének szabályozását és felügyeletét ellátó két szervezetet. Az új szervezet közvetlenül a kormány irányítása alá kerül. Átszervezik a tudományos és technológiai minisztériumot is, és létrehoznak egy külön szervezetet, amely a kormányzat rendelkezésére álló, folyamatosan növekvő adatmennyiséget fogja kezelni.

Hszi Csin-ping

további újraválaszthatóságát sem korlátozza már a kínai jog,

miután 2018-ban eltörölték azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki, hozzá hasonló hatalmat korábban csak Mao Ce-tung összpontosított egy kézben.

A Kínai Kommunista Párt októberben megrendezett XX. kongresszusán már elfogadták a párt 2035-ig szóló fejlesztési céljait, amelyek szerint jelentősen növelni kell a kínai gazdaság erejét, a tudományos és technológiai képességeket, egy közepesen fejlett ország szintjére kell emelni az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), és Kínának csatlakoznia kell a leginnovatívabb országok köréhez. Hszi szerint a mostani új korszakban meg kell erősíteni a hadsereget, korszerűsíteni kell a fegyvereket és felszereléseket, javítani kell a hadsereg stratégiai képességein a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelme érdekében.

A pártfőtitkár szerint a cél az, hogy Kínát erős technológiai és ipari hatalommá alakítsák, de ne hanyagolják el az agrárrégiók átfogó fejlesztését sem. Hszi Csin-ping szerint Peking arra törekszik, hogy megbízható alapot teremtsen az élelmezés biztonságához, és hogy tovább erősítsék Kína vezető kereskedelmi hatalmi pozícióját.