Infostart.hu
eur:
366.14
usd:
326.09
bux:
142971.61
2026. október 7. szerda Amália
Védőmaszkos járókelő a németországi Mannheimban 2020. október 30-án. A koronavírus-járvány miatt a baden-württembergi tartományi kormány szigorította a korlátozó intézkedéseket. A plakát a maszkviselés kötelező voltára hívja fel a figyelmet.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Koronavírus-oltásra kötelezik az egészségügyi és szociális dolgozókat Németországban

Elfogadta a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken az egészségügyi és szociális dolgozókat az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás beadatására kötelező törvényt.

A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény módosítása értelmében legkésőbb március 15-ig meg kell szereznie a teljes oltást minden munkavállalónak, aki különösen veszélyeztetett csoportokkal foglalkozó egészségügyi vagy szociális ellátási intézményben dolgozik.

Az oltási kötelezettség így vonatkozik a többi között a kórházak, klinikák, orvosi rendelők, időseket vagy betegeket ellátó bentlakásos otthonok és mentőszolgálatok személyzetére.

A szövetségi kormány előterjesztését pártpolitikai oldalakat átívelő támogatással, 571 igen szavazattal, 80 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el. A kormánypártoknak - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - 416 képviselőjük van. A módosítást egyedül a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója utasította el egységesen.

Az úgynevezett intézményspecifikus oltási kötelezettség után az egész lakosságra vonatkozó, általános oltási kötelezettség bevezetése következhet. A kormánypártok tervei szerint erről januárban kerülhet a parlament elé javaslat, és február-március körül léphet érvénybe szabály. A kötelezettség megszegése szabálysértési bírsággal járhat, és nem kényszerintézkedéssel, vagyis senkit nem oltanának be erőszakkal.

A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény alkotja a koronavírus-járvány elleni küzdelem jogi alapját. Legutóbb novemberben módosították, amikor megszűnt a védekezés addigi jogi alapját jelentő kivételes jogrend. A novemberi módosítással szűkítették a védekezés gyakorlati ügyeiért felelős tartományi kormányok mozgásterét, így például megszüntették az éjszakai kijárási korlátozás elrendelésének lehetőségét.

Időközben erősödött a járvány negyedik hulláma, ezért ezúttal bővítették a lehetséges intézkedések katalógusát.

Így ismét bevezették, hogy az éttermektől az éjszakai klubokig minden vendéglátóhelyet, szabadidős vagy kulturális létesítményt be lehet záratni, és újra be lehet tiltani a szakmai vásárokat, kiállításokat és konferenciákat is.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy az oltási kampány felgyorsítása érdekében a fogorvosok, állatorvosok és gyógyszerészek is beadhatják a Covid-19 elleni védőoltásokat. Ennek előfeltétele a megfelelő képzés.

A szövetségi kormány adatai szerint a kampány felgyorsult az utóbbi napokban. Csütörtökön ismét egymilliónál is több - 1,107 millió, benne 953 ezer emlékeztető - adag oltást adtak be.

Így már a német lakosság 21,3 százaléka - 17,7 millió ember - kapta meg az emlékeztető oltást. Legalább egy dózist 72,4 százalék - 60,2 millió ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 69,4 százaléka - 57,7 millió ember - rendelkezik.

Az oltatlanok 22,9 millióan vannak, a lakosság 27,6 százalékát teszik ki. Azonban közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
IMF a Magyarországon szükséges reformokról: nem szabad a kevésbé termelékeny vállalatokat védeni a versenytől

IMF a Magyarországon szükséges reformokról: nem szabad a kevésbé termelékeny vállalatokat védeni a versenytől

Közép- és Kelet-Európa elmúlt két évtizede "valódi sikertörténet" volt, a korábbi növekedési modell lendülete azonban kifulladóban van. A következő felzárkózási szakaszhoz már nem lesz elég az olcsó munkaerőre, a külföldi tőkére és az exportvezérelt iparosításra támaszkodni: makrogazdasági stabilitásra, jóval gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség – mondta Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Főosztályának igazgatóhelyettese a Budapest Economic Forumon. Magyarország esetében mindehhez kiszámíthatóbb üzleti környezetet és az állam gazdasági szerepének csökkentését is szükségesnek nevezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×