Kijelentette, hogy véget vetnek az Egyesült Államok leghosszabb háborújának.

Mint mondta, egyedül az afgán nép joga és kötelessége dönteni saját sorsáról és arról, miként irányítsák országukat a jövőben. "Nem nemzetépítés céljával mentünk Afganisztánba" - fogalmazott az amerikai elnök.

Hangsúlyozta, hogy az afgán vezetőknek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, a térség államainak pedig fokozniuk kell erőfeszítéseiket egy politikai rendezés érdekében.

Közölte azt is, hogy az Egyesült Államokat segítő afgán tolmácsok ezreit áttelepítik más országokba.

Biden beszélt arról is, hogy még júliusban megkezdik a különleges bevándorlási vízumokkal rendelkező afgán állampolgárok légi járatokkal történő evakuálását az Egyesült Államokba.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön arról számolt be, hogy a radikális iszlamista tálibok körzetközpontok tucatjait rohanták le és a tartományi központpontokat fenyegetik.

Az amerikai középső parancsnokság (Centcom) kedden közölte, hogy több mint 90 százalékban végrehajtották az amerikai csapatkivonást Afganisztánból.

Megfigyelők attól tartanak, hogy a nemzetközi erők kivonása nyomán a szélsőséges iszlamista tálibok kerülnek ismét hatalomra. A radikálisok az ország több pontján is előrenyomulnak.

Az Egyesült Államok mindössze 650 katonát hagy Afganisztánban a kabuli nagykövetsége védelmére.

Austin Scott Miller, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka utolsó helyi sajtótájékoztatóján, kedden sötét képet festett a biztonsági helyzetről. Miller szerint a jelenlegi trendek folytatódása polgárháborúhoz vezethet.