Infostart.hu
eur:
366.67
usd:
328.26
bux:
141343.02
2026. október 7. szerda Amália
A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök egy Los Angeles-i kampánygyűlésen 2020. március 3-án, az úgynevezett szuperkedden, amikor tizennégy amerikai államban tartanak előválasztást.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Trump kihívója kétezer milliárd dolláros tervvel állt elő

Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje 2000 milliárd dolláros klímavédelmi tervet terjesztett elő.

Kifejtette: célja a küzdelem a klímaváltozás ellen, illetve ezzel egyidejűleg a gazdasági növekedés biztosítása is. Ennek érdekében teljesen átalakítaná az Egyesült Államok energiapolitkáját, és 2035-ig megszüntetné a szénalapú energiatermelésből eredő környezetszennyezést.

"Ezek a legfontosabb beruházások, amelyeket az amerikai emberek és a gazdaság hosszú távú egészségének szempontjából megtehetünk" - fogalmazott Joe Biden.

A demokraták várható elnökjelöltje úgy vélekedett, hogy

a gazdaság a koronavírus-járvány miatt "válságban van", de ez a válság alkalmat ad a korábbinál is erőteljesebb gazdaság megteremtésére.

Elemzők szerint a klímavédelmi küzdelem ígérete és az ezzel összefüggő beruházáspolitika illeszkedik a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusai által az előválasztásokon hangoztatott környezetvédelmi javaslatokhoz. Ezek a javaslatok élvezik általában a demokrata párti politikusok támogatását, nézetkülönbség csupán a megvalósítás egyes részletiben van. Maga Biden az előválasztásokon még "csak" 1700 milliárd dollárt ígért a klímavédelemre az elkövetkező tíz évre.

A várható elnökjelölt nem fejtette ki az újságíróknak, hogy konkrétan hogyan és milyen forrásokból teremtené elő a klímavédelmi célokat szolgáló összegeket. Csupán a környezetszennyezés csökkentését szolgáló új beruházásokról ejtett szót. Elemzők adóemelést sejtenek lehetséges anyagi forrásként.

Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Egyre jobban durvul a helyzet az Arab-félszigeten, a jemeni kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak a síita iszlamista lázadók ellen, miközben folyamatosan támadások érik Szaúd-Arábia legfontosabb energetikai létesítményeit. Rijád a jelek szerint egyedül nem képes megbirkózni a fenyegetésekkel, ezért igyekszik egy szélesebb nemzetközi koalíciót összehozni az ügy támogatására. Az erőfeszítés eddig kisebb bukkanókkal halad, ráadásul a királyságnak még a régi nagy riválisával is dűlőre kell jutnia, ez lényegesen befolyásolhatja a konfliktus jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×