Hétfő hajnalban nagyon úgy tűnt, hogy meglesz az alku. Az Egyesült Királyság lezárja a vitát az Európai Unióval a brexit után kereskedelemre kiható északír záradékról, vagy legalábbis újabb egyezményt köt. Erre utal, hogy Ursula van der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke Londoba látogat.

Rishi Sunak brit miniszterelnök tervei már vasárnap elkezdtek szivárogni: grandiózus bejelentés várható, maga az Európai Bizottság elnöke érkezik Londonba, sőt, talán a windsori királyi kastélyban találkozik brit vendéglátóival.

Az apropó: Sunak és Brüsszel úgy érzi, sikerült átvágni a gordiuszi csomót.

A brexit után is az európai közös piac rendelkezései alá első Észak-Írországba akadálytalanul áramolhatnak majd az áruk Nagy-Britanniából – kivéve, ha nem mennek tovább az Ír Köztársaságba. Akkor továbbra is szükség lesz a vámmellenőrzésre, amelyet a tartományba érkező brit cikkekre gyakorlatilag megszüntetnek.

Még nem világos, hogyan oldja meg a Sunak-féle alku azt a kérdést, hogy mekkora beleszólása legyen az Európai Bíroságnak az észak-írországi kereskedelmi vitákba (mivel ott az európai kereskedelmi szabályok az érvényesek, hogy akadálymentesen átjárható legyen az északír–ír határ.

Sunak kompromisszumát keményen fúrta volt főnöke, Boris Johnson exminiszterelnök,

akiről rendszeresen mondják kommentátorok, hogy vissza akar térni. Nem tetszik a belügyminiszterének, Suella Bravermannek sem, aki a kormányfőnél is brexitpártibb. És kormánypárti, konzervatív képviselők egy csoportja is jelezte, hogy fellázadhat, ha az Európai Bíróság továbbra is szerepet játszhat Észak-Írország életében – ahogy csoportjuk fogalmazott: az EU-s szabályozás ki kell törölni Észak-Írországból. És akkor még nem is szóltunk az ottani ellenzőkről: a brit koronához hű protestánsokról és fő pártjukról az Demokratikus Unionistákról.

Viszont az, hogy Sunak előre megszellőztette a hét eleji programot, egyfajta magabiztosságra utal a részéről. E szerint hétfőn tárgyal Von der Leyennel, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. Közben a parlamentbe rendelték a fő pártok képviselőit.

Hétfő hajnalban még nem lehetett tudni: szavaznak-e a brit képviselők a megállapodásról, vagy csak megengedik nekik, hogy elmondják a véleményüket

– aminek nyomán a doktrínerebb brexitpártiak gyanakodni kezdtek, hogy kész tények elé akarják állítani őket.

Michael Howard volt pártvezér és belügyminiszter – maga is brexithívő – viszont arra sürgette őket: fogadják el, mert annak nyomán eltűnne az EU-val való jó kapcsolatok egyik akadálya. John Major volt konzervatív – de EU-párti – kormányfő szerint nem kellene kötekedni: az Európai Bíróság nagyon ritkán mondana véleményt északír kereskedelmi ügyekben, ezért nem érdemes szembeszegülni az egyezménnyel.

A nagy kérdés: sikerül-e Sunaknak maga mellé állítani az északír protestáns pártot?

Ez azért számít, mert a Demokratikus Unionisták tiltakozásból bojkottálják a helyi parlamentet és így fontos döntések váratnak magukra a tartomány egészségügyi, oktatási és más szféráiban, amelyeket helyi szinten kellene meghozni. Az unionisták szerint a tartomány „puha brexitje” – azaz, hogy EU-szabványok érvényesek rá – alkotmányos értelemben távolítja az Egyesült Királyság többi részétől. Viszont az ottani feszültséget jól mutatja egy vezető északír nyomozó elleni közelmúltbeli merénylet, aminek elkövetésével a hatóságok egy új, ír nacionalista szervezetet gyanúsítanak.