eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2022. október 11-én. A NATO védelmi miniszterei október 12-én kezdenek kétnapos tanácskozást Brüsszelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

"Nukleáris hadgyakorlat" - Jens Stoltenberg keményen figyelmeztette Moszkvát

A NATO-országok infrastruktúrája elleni támadás “egységes és határozott választ von maga után” – figyelmeztette a szervezet vezetője Oroszországot.

Egyre nagyobb a feszültség az ukrajnai háború miatt a NATO és Oroszország között. Bár a szervezet még néhány napja is azt közölte, hogy „nem szereplője a háborúnak”, orosz oldalon ennek ellenkezőjét állítják.

Ezután viszont jött a Krími híd robbantása, majd a pusztító orosz válasz, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétatüzet zúdított több ukrán városra és azok infrastruktúrájára, ismétlődő áramszüneteket okozva például a lengyel határhoz közeli Lembergben.

Minderre válaszul a NATO közölte: ha tagállamai infrastruktúráját éri szabotázs vagy támadás, akkor az a közös védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához vezetne, és úgy vennék, támadás érte a szövetség területét.

„Bármely szándékos támadás a szövetségesek kritikus infrastruktúrája ellen egységes és határozott választ vonna maga után”

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli ülése előtt.

A szabotázsról szóló megjegyzések alapja az a nyugati gyanú – jelenleg spekuláció –, hogy Oroszország rongálhatta meg saját, a Balti-tenger alatt futó gázvezetékeit, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, igaz, ezek a háborús szankciók és ellenlépések nyomán nem is szállítottak földgázt Európába.

Jens Stoltenberg azt is közölte, hogy a szövetségesek fokozzák a biztonsági intézkedéseket a potenciális célpontok körül, miután az északnémet vasúti hálózat három órán át nem működött szombaton, mert valakik elvágták a kommunikációs kábeleket.

„Megdupláztuk jelenlétünket a Balti- és Északi-tengeren. Harminc hajónk van ott, amelyeket járőröző repülőgépek és vízalatti képességek támogatnak” – mondta. Minden eddiginél keményebb figyelmeztetésként azt is hozzátette: esetleges kiber- vagy „hibrid támadások” – például szabotázs – elengedő a kollektív védelemről szóló 5. cikkely aktiválásához. Mindez azt jelentené:

bárkit is érne ilyen akció, a többi szövetséges úgy venné, hogy őt támadták meg.

„Nem adjuk fel az előjogot, hogy mi határozzuk meg, meddig terjed a határ, amitől aktiválni lehet az 5. cikkelyt. A döntést a szövetségesek hozzák meg, figyelembe véve a pontos kontextust” – mondta Jens Stoltenberg.

Azt is megerősítette, hogy a szövetség lefolytatja a régóta tervezett

nukleáris hadgyakorlatot

a jövő héten, „Vlagyimir Putyin atomfegyverrel való felelőtlen fenyegetései ellenére”. A hadgyakorlatban 14 NATO-tagállam nukleáris fegyver szállítására alkalmas gépei vesznek részt, de éleslőszer nélkül, körülbelül ezer kilométerre az orosz határtól.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×