Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Photo by <a href="https://unsplash.com/@gonchifacello?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Gonzalo Facello</a> on <a href="https://unsplash.com/s/photos/british-house?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Unsplash</a>

Csapás a jelzáloghiteleseknek a kamatemelés, de simán meglépi a brit jegybank

A dollár erősödése és a font mélyrepülése nyomán a Bank of England közölte, hogy „nem fog habozni” és ismét kamatot emel, ha kell. Mindez csapás a brit jelzálog-hitelesek millióinak. A bankok közben többszáz lakáshitel-csomagot vontak vissza a piacról.

Minden brit álma a saját otthon és az ingatlanbefektetés. A szigetországban kulturálisan nem vevők a „német modellre”, azaz, hogy sokan egész életükben albérletben éljenek. Ennek azonban most nagyon betarthat, ami a font árfolyamával történik és az, hogy míg a kormány a gázpedált nyomja, addig a központi bank a féket.

A piacok nem szavaztak bizalmat Liz Truss kormánya 50 éve példátlan radikális adócsökkentési programjának. Truss úgy próbálja berántani a brit gazdaság motorját, hogy több milliárd font adóbevételről mond le, amit az államadósság növelésével ellensúlyoz.

Ez viszont bizalmatlanságot szült a piacokon: az angol font tovább gyengült az amúgy is erősödő dollárhoz képest. Mostanra már halovány emlék az idei 1,37-es árfolyam és a brit pénz az elmúlt napokban az 1 dollár – 1 fontos árfolyamhoz közelített, bár keddre némileg erőre kapott.

Mindez jelentősen megdrágította a hitelezést

és ebben a helyzetben közölte a legnagyobb brit lakáshitelező, a Halifax, hogy felfüggeszti alacsonyabb kamatú jelzálog-csomagjait. A Virgin Money és a Skipton Building Society pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem ad lakáshitelt új ügyfeleknek.

Ágazati elemzők szerint hétfőn több száz hiteltermék tűnt el hirtelen a brit bankok kínálatából.

A nagyobb horror sztori azonban a már most jelzálogot fizető lakosokra leselkedik, különösen azokra, akiknek a következő 12 hónapban jár le a kedvezményes fix kamat és akik ilyenkor általában egy másik bankhoz „viszik át” a jelzálogot, cserébe egy újabb kedvezményes kamatért.

A Bloomberg és a Sky News is felvetette, hogy

jövőre már 6% körül járhat a brit alapkamat, amely 2020-ban még csak 0,1% volt,

Boris Johnson volt kormányfő távozása előtt pedig azt jósolták, hogy 3%-ra mehet fel. Akkor még ez is soknak tűnt, de mostanra már ennek a dupláját sem zárják ki. Mindez azt jelenti, hogy a korábban szuper olcsó brit lakáshitelek 6%-os THM fölé ugorhatnak. Egyes számítások szerint ezzel egy átlagcsalád havi törlesztője akár 50%-kal is drágulhat, az ingatlanok értéke pedig 15%-ot eshet.

Az infláció ellen küzdő Bank of England hétfőn csak tovább tüzelte a félelmeket, azzal, hogy közölte: „nem fog habozni” kamatot emelni, akkor, amikor kell. Mindez csak tetézni fogja a brit lakosok bajait: drágul a lakásvásárlás, de a lakbérek is, miközben a gyenge font a különböző importcikkek és nyersanyagok árát is feljebb nyomja a számukra – az infláció szertefoszlathatja az ingatlanból való gazdagodásra épülő brit álmot.

Közben a Times című lap közvéleménykutatása szerint 2001. óta nem látott előnybe került a kormányzó a konzervatívokkal szemben az ellenzéki Munkáspárt – akikre körülbelül másfélszer annyian szavaznának, mint a torykra, ha most lennének a választások.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×