Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
A 2021. május 7-i képen Sajid Javid brit egészségügyi miniszter, Rishi Sunak pénzügyminiszter és Boris Johnson miniszerelnök (b-j) érkezik a londoni kormányfői rezidenciára. Javid és Sunak július 5-én lemondott tisztségéről. A miniszterek a kormányfő iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Toby Melville

Vészesen fogy a levegő Boris Johnson körül

Két vezető brit miniszter távozása után további kormánytagok álltak fel. Boris Johnson azonban még most is arra játszik, hogy a korábbi botrányokhoz hasonlóan ezt is túléli.

Szerdán ellenzéki riválisa cincálta darabokra Boris Johnsont a parlamentben: „Szánalmas, ismétli a hazugságot arról, hogyan adott posztot egy szexuális ragadozónak. Önök pedig, lightos dandár kitartanak mellette. Legyen már önbecsülésük!” – intézte szavait Keir Startmer a szemben ülő kormánytagokhoz.

Johnson pedig jött a bejáratott szöveggel: kemény idők járnak, háború van, ilyenkor kell kitartani és felelősen kormányozni – azaz nem mond le.

Mindez a keddi példátlan dráma után történt, amikor még a korábban veszélytelen „igenembernek” tartott pénzügyminisztere, Rishi Sunak és egészségügyi minisztere, Sajid Javid is kihátrált Johnson mögül.

Nagy-Britanniában a pénzügyminiszter gyakorlatilag a második ember, a kormányfővel szomszédos házban lakik, és mindig a potenciális utódok egyike. Sunak távozása ezért is sokkoló hír, ahogy a korábban fajsúlyosabb belügyi és a pénzügyi tárcát is birtokló Javidé is.

Az egykor lojális beosztottak lemondási lavinája szerdán még nagyobb lendületet vett. Felállt az igazságügyi és pénzügyi államtitkár, majd az iskolákért felelős államtitkár is, így-úgy jelezve: toxikus a számukra, ha egy lapon említik őket a volt főnökükkel.

A néhány perc különbséggel lemondott két nagyágyú, Sunak és Javid finom brit eleganciával adta értésre,

hiába a hatalom, az erkölcsi tőkéjüket kockáztatják, ha maradnak.

„A közvélemény jogosan várja el, hogy a kormány rendesen, kompetensen és komolyan végezze a munkáját. Lehet, hogy ez az utolsó miniszteri megbízatásom, de úgy érzem, megéri harcolni ezekért az értékekért. Ezért mondok le” – írta a brit elitből érkezett Sunak.

A magát a munkásosztályból felküzdő Javid pedig úgy fogalmazott: „nagyon sajnálom, de nem tudok nyugodt lelkiismerettel tovább dolgozni a kormányban. Csapatjátékos vagyok és a brit nép jogosan várja el a tisztességet a kormányától”.

Az, hogy mindez miért történik, szinte mellékes az elmúlt hónapok és évek sorozatos Johnson-botrányai közepette. A mostani apró banánhéjnak tűnhet: tudott-e Johnson a parlamenti frakcióvezető, a férfikollégáit részegen molesztáló Chris Pincher problémáiról és kapott-e figyelmeztetéseket? És hazudott-e róluk?

Egyre több a bizonyíték, hogy tudott, és már 2019-ben kapott, de ezt csapata először tagadta, majd Johnson közölte: „kapásból nem emlékszik rá”. Egy vezető kormányhivatalnok, nyíltan hazudozással vádolta meg és emlékeztetett: Pincher ügyében hivatalos panaszt nyújtottak be és csak annyiban igaz, hogy – az ügyfélszolgálatosok kedvenc kifejezésével élve - „megoldották az ügyet”, hogy lezárták a nyomozást, de Pinchert nem tisztázták.

Johnson végül kedden magához rendelte a médiát, hogy kimagyarázza magát, de az interjúkban többet hebegett-habogott, mint Hugh Grant egy átlagos angol romantikus komédiában. Úgy gondolta, ha ismét bocsánatot kér – ezúttal azért, hogy nem rúgta ki időben Pinchert - és azt mondja, hogy sokkal fontosabb ügyekkel foglalkozott, és ezt „elfelejtette”, az elég.

És hogy most mi jöhet a brit nyári drámában?

A szerdai alsóházi vitanapon a Konzervatív Párt több rendkívül befolyásos tagjai is távozásra szólította fel Johnsont. Köztük volt David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki kijelentette: nem szolgálná az ország érdekét, ha Boris Johnson maradna a miniszterelnök.

Mint a BBC megjegyezte: „az ellenzék veled szemben ül, de az ellenségeid a hátad mögött” – azaz, maguk a konzervatív képviselők vehetik vérét a vezérnek. Amit Johnson egy előrehozott választással védhet ki. Ennek lehetőségét új pénzügyminisztere, Nadim Zahawi sem zárta ki – csakhogy most az ellenzéki Munkáspárt a nagy esélyes.

Az újabb bizalmatlansági sem kizárt

Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.

A jelenlegi pártszabályzat alapján 12 hónapon belül nem kezdeményezhető a frakciótagok részéről újabb bizalmatlansági indítvány a kormányfő ellen, de az alsóházi pártcsoport illetékes bizottságának vezetője szerda este ülésre hívta össze a testületet, és napirenden lesz e szabály esetleges módosítása is.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport gyorselemzésében közölte: immár 90 százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson ellen újabb bizalmi szavazást tart az alsóházi tory frakció, valószínűleg a parlament július 21-én kezdődő nyári szünete előtt.

Az Eurasia közölte azt is: alig 10 százalék esélyt lát arra, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson is még Boris Johnson áll a Konzervatív Párt élén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×