eur:
392.34
usd:
365.67
bux:
66772.22
2024. április 26. péntek Ervin
A 2021. május 7-i képen Sajid Javid brit egészségügyi miniszter, Rishi Sunak pénzügyminiszter és Boris Johnson miniszerelnök (b-j) érkezik a londoni kormányfői rezidenciára. Javid és Sunak július 5-én lemondott tisztségéről. A miniszterek a kormányfő iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Toby Melville

Vészesen fogy a levegő Boris Johnson körül

Két vezető brit miniszter távozása után további kormánytagok álltak fel. Boris Johnson azonban még most is arra játszik, hogy a korábbi botrányokhoz hasonlóan ezt is túléli.

Szerdán ellenzéki riválisa cincálta darabokra Boris Johnsont a parlamentben: „Szánalmas, ismétli a hazugságot arról, hogyan adott posztot egy szexuális ragadozónak. Önök pedig, lightos dandár kitartanak mellette. Legyen már önbecsülésük!” – intézte szavait Keir Startmer a szemben ülő kormánytagokhoz.

Johnson pedig jött a bejáratott szöveggel: kemény idők járnak, háború van, ilyenkor kell kitartani és felelősen kormányozni – azaz nem mond le.

Mindez a keddi példátlan dráma után történt, amikor még a korábban veszélytelen „igenembernek” tartott pénzügyminisztere, Rishi Sunak és egészségügyi minisztere, Sajid Javid is kihátrált Johnson mögül.

Nagy-Britanniában a pénzügyminiszter gyakorlatilag a második ember, a kormányfővel szomszédos házban lakik, és mindig a potenciális utódok egyike. Sunak távozása ezért is sokkoló hír, ahogy a korábban fajsúlyosabb belügyi és a pénzügyi tárcát is birtokló Javidé is.

Az egykor lojális beosztottak lemondási lavinája szerdán még nagyobb lendületet vett. Felállt az igazságügyi és pénzügyi államtitkár, majd az iskolákért felelős államtitkár is, így-úgy jelezve: toxikus a számukra, ha egy lapon említik őket a volt főnökükkel.

A néhány perc különbséggel lemondott két nagyágyú, Sunak és Javid finom brit eleganciával adta értésre,

hiába a hatalom, az erkölcsi tőkéjüket kockáztatják, ha maradnak.

„A közvélemény jogosan várja el, hogy a kormány rendesen, kompetensen és komolyan végezze a munkáját. Lehet, hogy ez az utolsó miniszteri megbízatásom, de úgy érzem, megéri harcolni ezekért az értékekért. Ezért mondok le” – írta a brit elitből érkezett Sunak.

A magát a munkásosztályból felküzdő Javid pedig úgy fogalmazott: „nagyon sajnálom, de nem tudok nyugodt lelkiismerettel tovább dolgozni a kormányban. Csapatjátékos vagyok és a brit nép jogosan várja el a tisztességet a kormányától”.

Az, hogy mindez miért történik, szinte mellékes az elmúlt hónapok és évek sorozatos Johnson-botrányai közepette. A mostani apró banánhéjnak tűnhet: tudott-e Johnson a parlamenti frakcióvezető, a férfikollégáit részegen molesztáló Chris Pincher problémáiról és kapott-e figyelmeztetéseket? És hazudott-e róluk?

Egyre több a bizonyíték, hogy tudott, és már 2019-ben kapott, de ezt csapata először tagadta, majd Johnson közölte: „kapásból nem emlékszik rá”. Egy vezető kormányhivatalnok, nyíltan hazudozással vádolta meg és emlékeztetett: Pincher ügyében hivatalos panaszt nyújtottak be és csak annyiban igaz, hogy – az ügyfélszolgálatosok kedvenc kifejezésével élve - „megoldották az ügyet”, hogy lezárták a nyomozást, de Pinchert nem tisztázták.

Johnson végül kedden magához rendelte a médiát, hogy kimagyarázza magát, de az interjúkban többet hebegett-habogott, mint Hugh Grant egy átlagos angol romantikus komédiában. Úgy gondolta, ha ismét bocsánatot kér – ezúttal azért, hogy nem rúgta ki időben Pinchert - és azt mondja, hogy sokkal fontosabb ügyekkel foglalkozott, és ezt „elfelejtette”, az elég.

És hogy most mi jöhet a brit nyári drámában?

A szerdai alsóházi vitanapon a Konzervatív Párt több rendkívül befolyásos tagjai is távozásra szólította fel Johnsont. Köztük volt David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki kijelentette: nem szolgálná az ország érdekét, ha Boris Johnson maradna a miniszterelnök.

Mint a BBC megjegyezte: „az ellenzék veled szemben ül, de az ellenségeid a hátad mögött” – azaz, maguk a konzervatív képviselők vehetik vérét a vezérnek. Amit Johnson egy előrehozott választással védhet ki. Ennek lehetőségét új pénzügyminisztere, Nadim Zahawi sem zárta ki – csakhogy most az ellenzéki Munkáspárt a nagy esélyes.

Az újabb bizalmatlansági sem kizárt

Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.

A jelenlegi pártszabályzat alapján 12 hónapon belül nem kezdeményezhető a frakciótagok részéről újabb bizalmatlansági indítvány a kormányfő ellen, de az alsóházi pártcsoport illetékes bizottságának vezetője szerda este ülésre hívta össze a testületet, és napirenden lesz e szabály esetleges módosítása is.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport gyorselemzésében közölte: immár 90 százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson ellen újabb bizalmi szavazást tart az alsóházi tory frakció, valószínűleg a parlament július 21-én kezdődő nyári szünete előtt.

Az Eurasia közölte azt is: alig 10 százalék esélyt lát arra, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson is még Boris Johnson áll a Konzervatív Párt élén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar vállalkozásoknak is van esélyük terjeszkedni regionálisan

A magyar vállalkozásoknak is van esélyük terjeszkedni regionálisan

Április végén rendezték Bukarestben a harmadik éves közép- és kelet-európai (KKE) regionális üzleti csúcstalálkozót. A konferencia a legsikeresebb magyar, bolgár és román vállalkozók és felsővezetők példáin keresztül mutatta be, hogyan teremthetnek a vállalkozások erős alapot a működésük nemzetközi kiterjesztéséhez, kihasználva a régió belső előnyeit, valamint előnnyé alakítva a felmerülő kihívásokat. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a magyar és regionális vállalatok közép-kelet-európai piacokon való terjeszkedésének útja lényegében a globalizáció stratégiai megközelítését foglalja magában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×