Máris ezrekben mérik a halottak számát az újabb örmény-azeri háborúban. A külvilág által el nem ismert Hegyvidéki Karabah Köztársaság hadserege szerint több mint 500 embert, 17 tankot és 13 drónt vesztettek a támadásba lendült azeri erők.

Az azeriek nem késtek a hasonlóképp merész állítással: ők 2300 "semlegesített" örmény katonát és 130 kilőtt páncélost, 200 megsemmisített ágyút említettek. (Az "örmény" az ő olvasatukban helyi örmény harcosokra és a vitás területtel nem határos Örményoroszág katonáira is vonatkozik.)

Ugyanakkor, amikor saját veszteségeikről szólnak, a felek csak néhány tucat katonát és polgári lakost említenek.

Az azerieknek elegük lett az évtizedes patthelyzetből

A vádak sorában Örményország - amely szintén nem ismeri el Hegyi-Karabah függetlenségét, de támogatja - azt mondta: Törökország is beavatkozott a konfliktusba és egy F-16-os vadászgépe lelőtt egy örmény SU-25-ös harci gépet.

A történelmi örmény földön fekvő és örmény többségű Hegyi-Karabah jogilag Azerbajdzsán része és azeri területek veszik körül. Az etnikai ellentéteket konzerváló Szovjetunió felbomlása után a helyi lakosság elveszítette autonómiáját és Örményországhoz akart csatlakozni, ekkor kitört az első háború.

A kilencvenes évek háborúiban aztán a helyi örmény erők a hegyvidéki régiót körbeölelő azeri vidékeket is elfoglaltak és a patthelyzetet megelégelő azeriek ezeket próbálják visszafoglalni, miközben az örmények lakta Hegyi-Karabah településeit is támadják.

A mostani konfliktusnak a két egymással szembenálló ország és nem a vitás régió körüli feszültség ágyazott meg. Júliusban a felek azzal vádolták meg a másikat, hogy fegyveres provokációt hajtott végre a Hegyi-Karabahtól 300 kilométerre fekvő határon.

Élő adásban osztották ki egymást a két ország vezetői

Közben Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök közvetlenül összecsapott az orosz állami tévé élő műsorában.

Mindkét fél közölte: most lehetetlen egymással tárgyalni. Pasinjan szerint az azeriekkel szoros kulturális és nyelvi rokonságban álló

törökök már most részt vesznek a harcokban, és katonai parancsnokaik néhol irányítják is a műveleteket. Emelett Szíriából behozott zsoldosokat is bevetnek.

Azt mondta, fel kell ismerni, hogy a karabahi kérdést nem lehet fegyveres úton rendezni.

Alijev azeri elnök Soros-bérencnek titulálta ellenfelét

és arra utalt, hogy belpolitikai okokból kell neki a háború. Továbbá közölte: Örményország lehetetlen követelésekkel állt elő.

Szerinte "Jereván azt mondja, hogy Karabah Örményország része és kész". Emlékeztetett rá, hogy a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt kidolgozott rendezési elvek szerint vissza kell adni Azerbajdzsánnak az 1990-es években elvett azeri területeket, magáról Hegyi-Karabahról pedig hajlandó tárgyalni - mondta.

Alijev tagadta, hogy Törökország is beszállt volna a háborúba, azt mondta, az ilyen állítás provokáció. Viszont úgy fogalmazott: "a törökök erkölcsi támogatást nyújtanak".

A külföld számára nehéz eldönteni, kinek van igaza

A geopolitikáról szólva, a konfliktusban csak egy viszony tiszta: a török-azeri szövetség. Örményország patrónusának Oroszország számít, de

az oroszok a múltban mindkét félnek adtak el fegyvert, mert előnyösebb számukra a kaukázusi államok megosztottsága, mint szövetsége. Mégis, egy katonai szövetségben vannak az örményekkel

a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.

A Nyugat számára közben problémás lehet a demokratikusabb, de Moszkvához húzó Örményország támogatása. Az energiaellátási útvonalak miatt érdekei azt diktálnák, hogy Azerbajdzsán mellett álljon ki, ám ezt az országot a nyugati demokratikus normák megsértésével vádolt és Törökországgal szövetséges Alijev elnök irányítja.

A téma napirendre kerül az Európa Tanács csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján is.