INFORÁDIÓ 
2020. október 30. péntek
Alfonz

örményország

karabah

azerbajdzsán

Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

Az ellenség "masszív veszteségeit" sorolják az azeriek és örmények

Szerdán negyedik napja folyt a szovjet időkben konzervált, azóta időnként fellángoló azeri-örmény etnikai konfliktus. A karabahi hegyvidék és az örmények által megszállt azeri területek miatt kirobbant újabb háborúban a felek már több ezer halottról beszélnek.

Máris ezrekben mérik a halottak számát az újabb örmény-azeri háborúban. A külvilág által el nem ismert Hegyvidéki Karabah Köztársaság hadserege szerint több mint 500 embert, 17 tankot és 13 drónt vesztettek a támadásba lendült azeri erők.

Az azeriek nem késtek a hasonlóképp merész állítással: ők 2300 "semlegesített" örmény katonát és 130 kilőtt páncélost, 200 megsemmisített ágyút említettek. (Az "örmény" az ő olvasatukban helyi örmény harcosokra és a vitás területtel nem határos Örményoroszág katonáira is vonatkozik.)

Ugyanakkor, amikor saját veszteségeikről szólnak, a felek csak néhány tucat katonát és polgári lakost említenek.

Az azerieknek elegük lett az évtizedes patthelyzetből

A vádak sorában Örményország - amely szintén nem ismeri el Hegyi-Karabah függetlenségét, de támogatja - azt mondta: Törökország is beavatkozott a konfliktusba és egy F-16-os vadászgépe lelőtt egy örmény SU-25-ös harci gépet.

A történelmi örmény földön fekvő és örmény többségű Hegyi-Karabah jogilag Azerbajdzsán része és azeri területek veszik körül. Az etnikai ellentéteket konzerváló Szovjetunió felbomlása után a helyi lakosság elveszítette autonómiáját és Örményországhoz akart csatlakozni, ekkor kitört az első háború.

A kilencvenes évek háborúiban aztán a helyi örmény erők a hegyvidéki régiót körbeölelő azeri vidékeket is elfoglaltak és a patthelyzetet megelégelő azeriek ezeket próbálják visszafoglalni, miközben az örmények lakta Hegyi-Karabah településeit is támadják.

A mostani konfliktusnak a két egymással szembenálló ország és nem a vitás régió körüli feszültség ágyazott meg. Júliusban a felek azzal vádolták meg a másikat, hogy fegyveres provokációt hajtott végre a Hegyi-Karabahtól 300 kilométerre fekvő határon.

Élő adásban osztották ki egymást a két ország vezetői

Közben Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök közvetlenül összecsapott az orosz állami tévé élő műsorában.

Mindkét fél közölte: most lehetetlen egymással tárgyalni. Pasinjan szerint az azeriekkel szoros kulturális és nyelvi rokonságban álló

törökök már most részt vesznek a harcokban, és katonai parancsnokaik néhol irányítják is a műveleteket. Emelett Szíriából behozott zsoldosokat is bevetnek.

Azt mondta, fel kell ismerni, hogy a karabahi kérdést nem lehet fegyveres úton rendezni.

Alijev azeri elnök Soros-bérencnek titulálta ellenfelét

és arra utalt, hogy belpolitikai okokból kell neki a háború. Továbbá közölte: Örményország lehetetlen követelésekkel állt elő.

Szerinte "Jereván azt mondja, hogy Karabah Örményország része és kész". Emlékeztetett rá, hogy a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt kidolgozott rendezési elvek szerint vissza kell adni Azerbajdzsánnak az 1990-es években elvett azeri területeket, magáról Hegyi-Karabahról pedig hajlandó tárgyalni - mondta.

Alijev tagadta, hogy Törökország is beszállt volna a háborúba, azt mondta, az ilyen állítás provokáció. Viszont úgy fogalmazott: "a törökök erkölcsi támogatást nyújtanak".

A külföld számára nehéz eldönteni, kinek van igaza

A geopolitikáról szólva, a konfliktusban csak egy viszony tiszta: a török-azeri szövetség. Örményország patrónusának Oroszország számít, de

az oroszok a múltban mindkét félnek adtak el fegyvert, mert előnyösebb számukra a kaukázusi államok megosztottsága, mint szövetsége. Mégis, egy katonai szövetségben vannak az örményekkel

a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.

A Nyugat számára közben problémás lehet a demokratikusabb, de Moszkvához húzó Örményország támogatása. Az energiaellátási útvonalak miatt érdekei azt diktálnák, hogy Azerbajdzsán mellett álljon ki, ám ezt az országot a nyugati demokratikus normák megsértésével vádolt és Törökországgal szövetséges Alijev elnök irányítja.

A téma napirendre kerül az Európa Tanács csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján is.

Nyitókép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018