eur:
392.34
usd:
365.67
bux:
66772.22
2024. április 26. péntek Ervin
A BBC brit tévétársaság által közreadott kép a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltjeinek második televíziós vitájáról Londonban 2019. június 18-án. Balról jobbra: Boris Johnson volt külügyminiszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben eredetileg 13 jelölt indult, azóta többen kiestek az eddigi szavazási fordulókban vagy visszaléptek a jelöltségtől.
Nyitókép: MTI/EPA/BBC NEWS/Jeff Overs

Célegyenesben a hajsza, nem kímélték egymást a brit jelöltek

Mindkét brit miniszterelnök-jelölt azt állította: ő a megfelelő ember arra, hogy kivezesse Nagy-Britanniát az EU-ból. Ezt azonban másként valósítanák meg. Élő tévés vitájukban egyikük rendre utasította Donald Trump amerikai elnököt, amiért az lehülyézte a brit nagykövetet.

Egy volt és egy jelenlegi külügyminiszter közül választhat a brit konzervatív párttagság vezért és így miniszterelnököt is.

  • A favorit, Boris Johnson a karizmatikus kemény brexitpárti.
  • A mérsékeltebb modorú Jeremy Hunt képviseli a nyugodt erőt.

Első ízben egy élő televíziós vitában csaptak össze, amely néha egy randi-showra emlékeztetett, ahogy saját kiválóságukról győzködték a nézőket, néha viszont keményen belekötöttek egymásba.

A Downing Street 10-ért csatázó

két politikus egyaránt azt ígérte, hogy október 31-ig kilépteti az Európai Unióból Nagy-Britanniát.

Abban viszont nem értettek egyet, hogy ezt hogy kell megvalósítani, vagy hogy ennek milyen hatásai lesznek. Johnson például a brexit kikényszerítésére kész felfüggeszteni a kérdésben patthelyzetet teremtő parlamentet, míg Hunt ezt nem lépné meg.

Hunt azzal szorongatta Johnsont, hogy adjon egyenes választ: lemondana-e, ha nem tudná tartani a kilépési határidőt?

Johnson kitérő válaszai miatt megkapta, hogy hurráoptimista módon beszél a kemény brexit várható hatásairól vagy arról, hogy mégis a válási egyezmény módosítására kényszerítheti az EU-t.

Johnson viszont felvetette: Hunt nem is kötelezte el magát az október végi határidőre.

Szóba került a brit-amerikai diplomáciai botrány is. Ez aztán robbant ki, hogy a washingtoni brit nagykövet nem túl diplomatikus szavakkal írta le az amerikai elnök képességeit. A szöveget valaki kiszivárogtatta, mire Trump lehülyézte a diplomatát, és közölte, hogy nem hajlandó fogadni. Hunt bírálta az elnököt és azt mondta: ha ő lenne a miniszterelnök, nem hívná vissza a követet. Elfogadhatatlan az is, ahogy Theresa May jelenlegi miniszterelnök brexittel kapcsolatos döntéseit butának minősítette – mondta.

Johnson, aki korábban külügyminiszter volt, azt mondta: Trumpot belerángatták egy brit politikai vitába, de talán nem kellett volna „pátoszos őrültnek” neveznie a nagykövetet.

A műsor legszórakoztatóbb, közönség soraiból érkező kérdése ez volt: „Mit csodál Ön a másikban?”. Johnson szarkasztikusan megjegyezte: tetszik, hogy ellenfele milyen könnyen meg tudja változtatni az álláspontját - mert korábban ellenezte, most már megvalósítaná a brexitet. Erre Hunt hasonló gúnnyal vágott vissza:

Johnsonnak különös képessége van, kérdeznek tőle valamit, megnevetteti az embereket és azok elfelejtik, mi volt a kérdés.

Jó képesség egy politikusnak, de talán nem egy miniszterelnöknek – mondta.

Az új brit konzervatív pártvezér és egyben miniszterelnök személyét július 23-án nevezik meg és a versenyben egyértelműen Boris Johnson az éllovas.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar vállalkozásoknak is van esélyük terjeszkedni regionálisan

A magyar vállalkozásoknak is van esélyük terjeszkedni regionálisan

Április végén rendezték Bukarestben a harmadik éves közép- és kelet-európai (KKE) regionális üzleti csúcstalálkozót. A konferencia a legsikeresebb magyar, bolgár és román vállalkozók és felsővezetők példáin keresztül mutatta be, hogyan teremthetnek a vállalkozások erős alapot a működésük nemzetközi kiterjesztéséhez, kihasználva a régió belső előnyeit, valamint előnnyé alakítva a felmerülő kihívásokat. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a magyar és regionális vállalatok közép-kelet-európai piacokon való terjeszkedésének útja lényegében a globalizáció stratégiai megközelítését foglalja magában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×