INFORÁDIÓ 
2019. szeptember 16. hétfő
Edit

nagy-britannia

brexit

boris johnson

Brüsszel, 2018. május 15. Boris Johnson brit külügyminiszter megérkezik az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről kezdődő német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozóra Brüsszelben 2018. május 15-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Boris Johnson a kemény brexit előnyeit sorolta

A konzervatív politikus, a valószínűsíthető következő brit miniszterelnök arról beszélt, hogy október 31-ig biztosan kilépteti hazáját az Európai Unióból. Mindeközben felmérések szerint a szavazók jelentős része sem őt, sem riválisát, Jeremy Huntot nem akarja kormányfőként látni.

Ha Boris Johnson lesz a következő brit miniszterelnök, akkor a brexit brutálisabb fajtája valósulhat meg – erről nem más, mint maga a konzervatív pártvezéri és így kormányfői tisztre legesélyesebb jelölt beszélt. Johnson a Sunday Telegraphnak nyilatkozva azt mondta:

„nem blöffölök... az EU-nak mélyen Nagy-Britannia szemébe kell néznie és felfognia, hogy az hajlandó kisétálni Halloween idején”.

Az egykori külügyminiszter arra utalt, hogy a demokratikus elvekre hivatkozva kész a brexit nagyobb megrázkódtatást okozó változatát megvalósítani. November 1-én már vámok lennének érvényben az előző nap még határok nélküli közös piac tagjaként kereskedő Nagy-Britannia és a többi európai állam között.

Pénzügyi szervezetek és vezetők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szigetország gazdasági recesszióba csúszik a kemény brexittel. (Ezzel áll szemben a kilépés konszenzusos változata, a brit kormány és a többi 27 tagállam válási megállapodása alapján, amely egy átmeneti időszakot tenne lehetővé a jövőbeli akadálymentes kereskedelem módjának kidolgozására.)

Johnson közölte azt is: a kemény brexit esetén, amikor a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének érvénybe,

az országnak meglenne a rugalmassága és a kreativitása, hogy erőre kapjon és prosperáljon.

A politikus többször utalt rá, hogy azért fenyegetőzik a no-deal brexittel, hogy az EU hajlandó legyen újratárgyalni a jelenlegi válási egyezményt és valamiféle engedményeket adni. Brüsszelben azonban azt hajtogatják, hogy nem lesz újratárgyalás.

Közben a brit parlamentben az EU-párti képviselők olyan indítványra készülnek, amely blokkolná a kemény brexitet. A logikus alternatíva ezek után az lenne, hogy a parlament szentesítse London és Brüsszel válási egyezményét, de a brit törvényhozás erre képtelen volt az elmúlt hónapokban.

Johnson egyébként 48 ponttal előzi meg vetélytársát, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminisztert a konzervatív pártvezéri és egyben miniszterelnöki posztért folyó versenyben, amely július 22-én ér véget.

Egy friss felmérés szerint a britek fele egyikőjüket sem akarja a kormány élén látni, vagy legalábbis nem válaszoltak arra, hogy kit választanának.

Azok, akik hajlandók voltak válaszolni, inkább Johnsont preferálják: ő 28 százalékot kapott, Hunt 22 százalékával szemben.

Azok körében viszont, akik tényleg döntenek majd – és ez a Konzervatív párttagság – látványosabb az olló: 46 százalék szavazna Johnsonra, míg Huntra csak 33 százalék.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó hang

Boris Johnson nem blöfföl
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018