Infostart.hu
eur:
379.93
usd:
324.9
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Brüsszel, 2018. május 15.Boris Johnson brit külügyminiszter megérkezik az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről kezdődő német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozóra Brüsszelben 2018. május 15-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Boris Johnson a kemény brexit előnyeit sorolta

A konzervatív politikus, a valószínűsíthető következő brit miniszterelnök arról beszélt, hogy október 31-ig biztosan kilépteti hazáját az Európai Unióból. Mindeközben felmérések szerint a szavazók jelentős része sem őt, sem riválisát, Jeremy Huntot nem akarja kormányfőként látni.

Ha Boris Johnson lesz a következő brit miniszterelnök, akkor a brexit brutálisabb fajtája valósulhat meg – erről nem más, mint maga a konzervatív pártvezéri és így kormányfői tisztre legesélyesebb jelölt beszélt. Johnson a Sunday Telegraphnak nyilatkozva azt mondta:

„nem blöffölök... az EU-nak mélyen Nagy-Britannia szemébe kell néznie és felfognia, hogy az hajlandó kisétálni Halloween idején”.

Az egykori külügyminiszter arra utalt, hogy a demokratikus elvekre hivatkozva kész a brexit nagyobb megrázkódtatást okozó változatát megvalósítani. November 1-én már vámok lennének érvényben az előző nap még határok nélküli közös piac tagjaként kereskedő Nagy-Britannia és a többi európai állam között.

Pénzügyi szervezetek és vezetők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szigetország gazdasági recesszióba csúszik a kemény brexittel. (Ezzel áll szemben a kilépés konszenzusos változata, a brit kormány és a többi 27 tagállam válási megállapodása alapján, amely egy átmeneti időszakot tenne lehetővé a jövőbeli akadálymentes kereskedelem módjának kidolgozására.)

Johnson közölte azt is: a kemény brexit esetén, amikor a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének érvénybe,

az országnak meglenne a rugalmassága és a kreativitása, hogy erőre kapjon és prosperáljon.

A politikus többször utalt rá, hogy azért fenyegetőzik a no-deal brexittel, hogy az EU hajlandó legyen újratárgyalni a jelenlegi válási egyezményt és valamiféle engedményeket adni. Brüsszelben azonban azt hajtogatják, hogy nem lesz újratárgyalás.

Közben a brit parlamentben az EU-párti képviselők olyan indítványra készülnek, amely blokkolná a kemény brexitet. A logikus alternatíva ezek után az lenne, hogy a parlament szentesítse London és Brüsszel válási egyezményét, de a brit törvényhozás erre képtelen volt az elmúlt hónapokban.

Johnson egyébként 48 ponttal előzi meg vetélytársát, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminisztert a konzervatív pártvezéri és egyben miniszterelnöki posztért folyó versenyben, amely július 22-én ér véget.

Egy friss felmérés szerint a britek fele egyikőjüket sem akarja a kormány élén látni, vagy legalábbis nem válaszoltak arra, hogy kit választanának.

Azok, akik hajlandók voltak válaszolni, inkább Johnsont preferálják: ő 28 százalékot kapott, Hunt 22 százalékával szemben.

Azok körében viszont, akik tényleg döntenek majd – és ez a Konzervatív párttagság – látványosabb az olló: 46 százalék szavazna Johnsonra, míg Huntra csak 33 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×