Barátságos volt, sőt néhány dicséretet is kiosztott ENSZ-beli házigazdáinak Donald Trump, amikor hétfőn ellátogatott a szervezet New York-i székházába. A volt ingatlancézár még viccelődött is azon, hogy jó befektetésnek bizonyult egy szomszédos toronyház az ENSZ közelsége miatt. Majd azt hangsúlyozta, hogy a szervezetet fojtogatja a bürokrácia és ezért meg kell reformálni, amiben váratlan helyről kapott támogatást: maga Antonio Guterres főtitkár is ezen a véleményen van.

Akik arra számítottak, hogy jobboldali amerikai politikustól megszokott módon a világszervezet hasznavehetetlenségét hangsúlyozza majd, azok tévedtek – úgy tűnik, Trump Amerikájának jól jön az ENSZ – például az észak-koreai fenyegetés miatt.

Kiszivárgott értesülések szerint azonban

kedden már sokkal keményebb beszédre lehet számítani az elnöktől, a

mi az egykori Bush elnök elhíresült „gonosz tengelye” szónoklatára emlékeztet majd.

Trump Észak-Koreát és Iránt jelöli majd meg a világ biztonságára leselkedő két legnagyobb fenyegetésként, amikor nemzetközi összefogást sürget majd ellenük.

Egy vezető fehérházi illetékestől származó információ szerint az elnök arra

figyelmezteti majd a tagállamokat „a történelem statisztái maradnak, ha nem szállnak szembe ezekkel a fenyegetésekkel”.

Trump emellett felvázolja majd azt az elképzelését is, hogy a nemzetállamok miként tudnak együttműködni az ilyen kérdésekben úgy, hogy ne veszítsék el szuverenitásukat.

A 2017-es „Gonosz Tengelye Beszédből” úgy tűnik, kihagyták Oroszországot, amelyet ugyanakkor Amerika nyugati szövetségesei és az amerikai baloldali és jobboldali elit is fenyegető magatartással és az amerikai választási folyamatba való beavatkozással vádol.

A kiszivárgott értesülés szerint az elnök igyekszik majd különbséget tenni az iráni nép és az iráni vezetés között. Teherán ostorozása ugyanakkor nem tűnik nyerő politikának Nyugaton. Hétfőn a forgóajtó-diplomácia részeként találkozott Trumppal Emanuel Macron francia elnök, aki világossá tette, hogy nem támogatja az Iránnal szembeni nyomásgyakorlást.

A korábbi Obama-kormányzat, Franciaország, Oroszország, Kína, Németország és az EU 2015-ben alkut kötött Iránnal arról, hogy az ottani kormány visszafogja atomprogramját, cserébe azért, hogy feloldják ellene a nemzetközi kereskedelmi szankciókat.

Washingtonon kívül a többi aláíró szerint Irán tartja magát a megállapodáshoz.

Kérdés, hogy Trump említ-e egy másik égető problémát: a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményből való kilépés ügyét. Kormányzata tagjai a napokban meglebegtették a lehetőséget, hogy az elnök hajlana arra, hogy az Egyesült Államok mégis maradjon, ha újra tudják tárgyalni az alkut.