A regionális választások előtt a hagyományos francia pártok a vészharangokat kongatják, mert a felmérések szerint a régiók csaknem felében a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezet. De valójában mi is a tétje a regionális választásoknak?
Francois Hollande szocialista államfő tavaly a francia régiók számát huszonkettőről tizenháromra csökkentette. Ezzel a lépéssel egyszerűsíteni akarta az állam felépítését, de a pakliban az is benne van, hogy a szocialisták hosszú távon meg akarják szüntetni a megyéket. Ezzel magyarázható például, hogy számos hatáskör a megyéktől a régiókhoz került.
A régiók újraszabását az állam decentralizálásának a szándéka is vezette, ezek a területi egységek a jövőben komoly gazdasági szerepet hivatottak betölteni, és egyes uniós források elosztása is e hatáskörbe kerül. Vagyis a regionális választások tétje meglehetősen komoly, annál is inkább, mivel a megválasztandó képviselők mandátuma hat évre szól.
A felmérések szerint a Nemzeti Front a déli, az egyik dél-nyugati, egy északi, egy keleti, illetve két közép-franciaországi régióban masszívan vezet, egy régióban pedig fej fej mellet van a mérsékelt jobboldallal. Ez utóbbiak egyébként négy régióban állnak nyerésre, a szocialisták pedig mindössze egyben.
A baloldal helyzete annak ellenére mondható siralmasnak, hogy a párizsi terrortámadásokat követő határozott magatartásának köszönhetően Francois Hollande államfő népszerűsége soha nem látott mértékben, 20 százalékkal ugrott meg, és jelenleg a franciák 50 százaléka elégedett azzal, ahogyan a válságot kezelte. E látványos javulásnak azonban furcsa módon nincs hatása a szocialisták megítélésére.
Aminek talán az lehet a magyarázata, hogy a november 13-i párizsi terrortámadások után bevezetett intézkedésekkel a kormány közvetett módon a jobboldalt, de leginkább a szélsőjobbot igazolta vissza: bevezették a határellenőrzést, napirendre került az a lehetőség, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező terroristákat megfoszthatják francia állampolgárságuktól, bezárják azokat a mecseteket, ahol muzulmán imámok a franciák és általában az európaiak ellen uszítanak, a miniszterelnök pedig azt mondja, az ország nem tud több menekültet fogadni.
Csupa olyan lépés, melyet a jobboldal egy része, de főleg a Nemzeti Front vezetői évek óta követelnek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy csütörtökön a francia szocialista kormányfő a szükségállapot esetleges meghosszabbítását helyezte kilátásba, nyugodtan megállapítható: bármi legyen a regionális választások végeredménye, a francia politika végérvényesen jobbra tolódott.
Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban