Mint Lothar de Maiziere fogalmazott, mindenképpen el kell érni a kvóták bevezetését az Európai Unióban, azaz valamennyi tagállamnak lehetőségeihez mérten ki kell vennie részét a menekültek befogadásával kapcsolatos tehervállalásban. 

A belügyminiszter szerint Németország idén még megbirkózik akár 800 ezer ide érkező elhelyezésével, de az már elképzelhetetlen, hogy minden évben ennyi személyt fogadjon be. 

A leginkább érintett tartomány, Bajorország miniszterelnöke ezzel kapcsolatban a szövetségi kormány gyors közbelépését sürgette. Mint Horst Seehofer fogalmazott, már nem milliókról, hanem milliárdokról van szó, amellyel Berlinnek a bajor kormány segítségére kell sietnie, miután főleg München a vonaton érkező menekült-tömegek első állomása. 

Emilia Müller bajor szociálisügyi miniszter kedden találkozott Bolzanoban a dél-tiroli tartomány képviselőjével, aki ígéretet tett az Olaszországból Ausztrián át Németországba tartó menekültek feltartóztatására. Időközben a Brenner Hágón már nem jutnak át menekültek és ezt Günter Öttinger, az Európai Unió gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes német biztosa határozottan helyeselte. 

Öttinger egy rádióinterjúban hangsúlyozta, hogy a kérdést kizárólag kvóták bevezetése révén lehet megoldani, ezért az Európai Unió közeljövőben tervezett csúcsértekezletén rá kell szorítani valamennyi tagállamot a kontingensek elfogadására.

Sürgősen tanácskozni akar a menekültkérdésről uniós kollegáival a francia belügyminiszter, akinek szerda éjszaka ismét szembesülnie kellett a Calais-nál uralkodó helyzettel, ahol migránsok behatoltak a Csalagútba. Az eset kapcsán a környezetvédelmi miniszter úgy vélte, el kellene gondolkodni a schengeni egyezmény felfüggesztésén, miközben egy szerdán közzétett felmérésből kiderül: a franciák 56 százaléka ellenzi a menekültek befogadását.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szeptember 14-én nagyon komolyan és sürgősen tárgyalni akar uniós kollégáival a menekült-helyzet kezeléséről. Ezt a szándékát a politikus szerdán jelentette be egy, a Liberation című baloldali napilapban megjelent írásban. A miniszter egyebek mellett azt írja, hogy eddig Franciaország nem vallott kudarcot a menekültek kezelésében, de szerinte az idő immár sürget, közös megoldást kell találni.

A cikk megírásakor a miniszter nem tudhatta, hogy keddről szerdára virradó éjszaka Calais-nál több migránsnak sikerült bejutnia a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csalagútba, órákra megbénítva a vonatközlekedést. Az újabb eseményre Segolene Royal környezetvédelmi miniszter, egykori szocialista államfőjelölt, Francois Hollande volt élettársa reagált az elsők között. Baloldali politikustól teljesen szokatlan módon azt hangsúlyozva, hogy a schengeni egyezmény nem tabutéma, azt már a jelenlegi szabályozás szerint is fel lehet három hónapra függeszteni.

A politikusasszony hozzátette, hogy a szabályok megváltoztatásához természetesen a tagállamok egyetértésére van szükség, de nyilatkozata így is óriási feltűnést keltett Franciaországban, a schengeni egyezményt ugyanis eddig egyedül a szélsőjobboldali Nemzeti Front támadta.

Mindeközben a Le Point bal-liberális hetilap szerdán egy közvélemény-kutatást ismertetett, amelyből kiderül, hogy a franciák 56 százaléka ellenzi a menekültek befogadását. A legnagyobb elutasítást a 35-49, illetve a 50-64 év közötti korosztályban mérték, 63, illetve 61 százalékosat. De a foglalkozások szerinti bontás is érdekes eredményeket mutat: eszerint a munkások 71, az alkalmazottak 65, illetve az úgynevezett egyéb foglalkozás nélküliek 62 százaléka ellenzi a menekültek befogadását.

A kérdés komoly politikai töltéssel rendelkezik: a jobboldali szavazók mindössze 38 százaléka támogatja a menekültek Franciaországban való elhelyezését, a baloldalra voksolók aránya viszont 68 százalékra rúg.

Számos elemző úgy véli, hogy a menekülteket hagyományosan befogadó franciák álláspontja az utóbbi években azért változott meg drasztikusan, mert azt tapasztalják, hogy az újonnan érkező, többnyire a közel-keletről és Észak-Afrikából származó bevándorlók nem hajlandók integrálódni a társadalomba, és ez a jelenség sokak szerint immár a köztársaság alapjait veszélyezteti.

A francia közvélemény egyébként egyre nagyobb figyelemmel kíséri a Magyarországot érintő bevándorlással kapcsolatos eseményeket, az itteni média immár csaknem naponta beszámol például a Keleti-pályaudvar környéki történésekről, természetesen ki-ki a saját politikai beállítottsága szemszögéből. Egy szerdán megjelent elemzésében a Valeurs Actuelles jobboldali hetilap külpolitikai rovatvezetője például úgy vélte, hogy a magyar kormány nem csupán saját országát, hanem egész Európát védi a megfogalmazása szerint bátor és ideológiamentes intézkedéseivel.